alister
[ True mangafan ]
láttam már japánul rajzfilmeket, filmeket, és úgy-ahogy tudom a helyes kiejtésüket a szavaknak
Megjegyezném, hogy az animés és filmes japán kiejtés gyakran jelentősen különbözik a köznapi japán kiejtéstől - legalább is a japánok állítólag felismerik az ilyen kiejtést (és elég nevetségesnek találják valós társalgásban).
Ami azt illeti, az angol szinkronban ritkább esetben ejtenek E mint rövid Á hangot. Ez függ a színész képzettségétől és a stúdió hozzáértésétől is.
Vagyis végső soron semmi köze az általuk használt átírásnak ahhoz, hogy a szinkronszínész pontosan ejti-e a japán (vagy akármilyen) szavakat, ugye? Tehát ez nem is lehet érv a Hepburn használata mellett, hogy vannak olyan angolos szinkronok, ahol jól ejtik a japán szavakat.
Popkultúrás divat dolgokba belekeverni a nyelvi hagyományokat nagyjából érzést kelthet az emberben mint ha egy divatmogul népies viseletben járná az utcákat.
Mert egy divatmogul ilyet nem tehet? A popkultúra csak a saját kulturális fősodor hagyományaival (tudatosan vagy öntudatlanul, de) szembe forduló és lázadó lehet?
Ezt nem tudom elfogadni, mert mondjuk pont a japánoknál látjuk, hogy ez nem feltétlenül van így.
Értem a párhuzamot, de ezt a példát még mindig nem tudom összehasonlítani az átírással. Ez túl elrugaszkodottnak hangzik.
Pedig a helyesírás semmibevétele is szemetelés, csak nem fizikai, hanem nyelvi síkon.
Kértem hogy vegyük komolyabban egymást. Eddig jól alakul.
Szerintem is. Bár időnként emiatt át esek egy-két kisebb sokkon, lásd következő rész.
Az ilyen "Ugye viccelsz?!", "Ezt te sem gondolhatod komolyan!" és "csak ironizáltam" szövegek velem szemben igencsak lerontják a normális vita élvezetét.
Bocs, de ez "a popkultúra lehet, sőt per definitionem igénytelenebb kell hogy legyen" nekem olyan szinten abszurd egy a popkultúrát szemlátomást kedvelő embertől, hogy kicsúszott. Olyanról már hallottam, hogy a popkultúra rajongói szeretnék az általuk kedvelt műveket és műfajokat a "magaskultúra" számára is elfogadottá vagy értékelhetővé tenni, de ilyen tudatos eltávolítást eddig csak bigott kultúrsznoboktól hallottam
akik szerint pölö a képregényt az analfabétáknak találták ki, és a rajzfilm csak nyolc éves korig lehet szórakoztató
Az iróniával az a gond - gondolom tapasztaltad már - hogy rengetegen nem értik meg
Igen, volt "szerencsém" hozzá.
Szóval remélem érted. 
Értem, persze, de részben lásd fent, részben meg a szemetelés-nyelvi igénytelenség párhuzamot (azt hiszem arra gondolsz) nem iróniának szántam.
Az A.M eredetileg egy komoly alkotás lenne, és egy egyszerű ember szemszögéből nézve aki beleolvas, és azt látja hogy: "Szeretlek...Szara" Akkor felteheti a kérdést hogy kinek a szara? "Mivan? Valaki koprogáf jellegű pornót akar velem olvastatni?!"
Az egyszerű emberekről is feltételezem, hogy a nem mondatkezdő, ám nagybetűvel kezdődő szavakról feltételezik, hogy az valaki (ritkábban valami) neve.
Véleményem szerint egy H betű beillezstése a végére nem ártott volna valóban, hisz a szó kiejtése nem sokat változik.
Igaz, de már így is sokan angolnak hiszik szerencsétlen lány nevét, hát még akkor, ha egy felesleges h betű is lenne ott! Kuki (Kouki, valamelyik japán regény férfi főszereplője) esetében ez nem fordulhatott elő, ezért hagyta meg ott a kiadó a Kouki alakot
Meg ott van az anekdota a Hamar Kúr nevű sejkkel...
Barbara-chan:
Akkor örülök, hogy a magyarázattal tudtam segíteni.
Envy:
Ez az angol th olyan, amint magyarul írásban nem igazán lehet* visszaadni. Leginkább egy elképesztően ocsmány, pösze, f-egős sz-re hasonlít**
"A napra lehet nézni, de nem egészséges."