Két régebbi hozzászólásra szeretnék reagálni:

1. Anita Blake.
Már elég sokszor kifejtettem róla a véleményemet fórumtalikon, és Hamilton kisasszony másik művéről is, amiben csak annyi a különbség, hogy a pasik nem vérfarkasok/vérleopárdok stb és vámpírok, hanem tündérek, és a szex már rögtön a legelején központi téma. Mivel a cselekményt úgy kell benne keresgélni, nem igazán jön be. De az tény, hogy van stílusa, ami azért a többi hasonmás-kötetről nem mondható el.

2. Envy: "nő írta, mit vártok?"
Ez olyan szörnyű, de a legtöbb nőíró könyvéről valóban lesír, hogy nő írta, és ezt negatívan értem...Olvastam egyszer pl egy kriminek álcázott, borzasztó nyálas krimit, amiben a főszereplő egy "'elvált, kiábrándult ügyvédnő" volt. Woáh, ha egy izgalmasnak tűnő krimi hátulján ez a megjelölés áll, meneküljetek!
Olyan nőírók, akiknek a könyvei nem olyan tipikus "nőiesek": Rowling, Agatha Christie és egyes Fable könyvek. Most több kapásból nem jut eszembe.

Ha sikerülne megírnom a dark fantasy regényemet, megdönteném én is ezt a "nő írta" kategóriát Legalábbis nagyon igyekszem. Idegesítő, hogy nem tudnak máshogy írni, csak nyálasan, tisztelet a kivételeknek, akik viszont zseniálisak

Szerk: csatlakozom Alisterhez, olvassatok Jég éstűz dalát. Kicsit hosszú (eddig kb 3-4 ezer vagy több oldal, attól függ, melyik kiadás), de iszonyú jó!!!!! És majd a Hollókirályt kölcsönkérem.

Dz, marha jó az Emo vámpírdal