Szerintem mindenkinek feltűnt a két főszereplő különös színészi játéka. Nem tudom, hogy a rendező piszkálta őket ezzel, vagy súlyos "nem zár az állkapcsom" problémában szenvednek. O__o A Bellát alakító leányzónál ez szinte az egész filmben megfigyelhető. Legyen az érzelem félelem, öröm, szerelem, ez a lány nem bírja becsukni a száját, és emellé ég egy erősen bugyuta tekintetet is passzintott. Csodás. "A tinik bálványáról" meg annyit: lehet, hogy vele van a baj, de ez a srác olyan rusnya, és már a Harry Potterben sem értettem, hogyan választhatták a nyálboy Cedric szerepéhez.
Összességében: a mellékszereplők között láttam olyanokat, akik sokkal jobban megfeleltek volna a főszereplőknek... De lehet akkor meg őket fikáznám, mert az alapkarakterek is gázak. Csillogó szerelmes vámpír plusz elesett, üresfejű tinilány? Felejtsük el...

Nem olvastam a könyvet, de el akarom, mert tudni szeretném, hogy tényleg ennyire szar, vagy csak a filmkészítők baszták el... Bár a fentebb említett csillogó bőrű vámpír ténye elev nem segít a könyv értékelésében, mert kiráz tőle a hideg, de sebaj.
Ennél fogva csak a film sztorijáról tudok nyilatkozni. Az egész... UNALMAS, blöe! Az elején ez a vontatottság, egészen addig, míg vámpírkánk és szürke egerünk leleplezősdit nem játszanak. Egyszerűen halálos volt.
Az tetszett, hogy a csaj kiguglizta az Edward vámpírságát bizonyító tényeket. LOL
A film csúcspontjai számomra: Az első, mikor a két főszereplő végre nekiáll rendesen smárolni. Gondoltam magamban, "Nah, végre kezdődik a show!". Azonban ahelyett, hogy kiadós kekszelés és vámpír általi marás lett volna a vége, Edward kihátrált. Töketlen...
A másik pedig a végén Bella szenvedése. Olyan jó volt nézni, hogy végre okkal van nyitva a szája.

Ami feltűnt - és meglepett - hogy nem volt magával ragadó, és erőteljes a zenéje. Az ilyen filmeket általában a zene szokta igazán elvinni... De annyira jelentéktelen zongoradallamok voltak benne. Nem is értem.