Hát igen, a baglyok. Gyönyörű, sebes röptű lények, kik ajándékként fogadták a sötétség átkát.
Nem hiába a kedvenc madaraim. Be is ültünk ma a moziba megnézni Az Őrzők legendáját - amin a premier napján édeskevesen voltak a Dózsa Moziban. Duplán örülhettem hát, hisz egyrészt nem csak kényelmesen terpeszkedhettem a székemen, de mivel betegen mentem a filmre nem kellett attól tartanom, hogy kismillió embert zavarok az orrfújásommal.
Az épület viszont úgy látszik retro-napot tartott. A DMC szocreál épületét nem csak a víz kezdte ki, cuki beázás-foltokkal tarkítva a feljárót, de a régi idők szagos előadásaihoz hasonlóan itt a hőmérsékletet igazították a filmhez - azaz fagypont alá. A kedves jegyszedő néni buzgón tépte a jegyeket, így elfelejtett szólni a direktor úrnak, hogy ez nem dokumentumfilm, s a közönségnek tán nem kéne éreznie a sztratoszféra hidegét.
A vizualitáson alapuló film már idejét múlt tehát, s egy új műfaj születésének lehetünk szemtanúi - a valódi 3D-s vetítés születésének.
De a Jégkorszakra tuti nem ülök be.