Yaven:

Hát még jó, hogy az angol anyanyelvűek (vagy az övékkel legalább azonos szintű nyelvtudású személyek) megértik a nyelvjárásokat! De mondjuk középszinten... Volt olyan magnó felvétel, amin egy új-zélandi rádió riportere kérdezett egy texas-i fickót - az még csak nem is hangzott angolnak.

Szóval arról beszéltem, hogy abban reménykedni, hogy az egyszeri, előképzettség nélküli mangaolvasó pusztán azért, mert valamennyire (akár jól) tud angolul, már megközelítőleg helyesen fogja kiejteni a Hepburn-nel átírt japán szavakat, bármilyen vonatkozó előképzettség nélkül*, hát finoman szólva is túlzott optimizmusról árulkodik.

*: persze lehetne azt mondani, hogy az ilyen olvasók nem érdeklik a kiadókat, de ez csak a belterjességet és a szélesebb elfogadás hiányát segítené elő, ami szvsz nem lehet cél

vadooc:
Azt emlékeim szerint sosem vitattam, hogy aki a Hepburn alkalmazását szokta meg, annak az a természetesebb. De itt most nem is a vájtfülűek esetleges problémáiról beszéltem, akik japán hanggal és angol felirattal nézik a letöltött animéket, hanem azokról, akik mondjuk a mangákkal találkoznak először (tehát nem ismerik az eredeti kiejtést).
Nem veszem veszekedésnek, amit írtál; viszont azt nem tudom, mi lehetne egyszerűbb annál, hogy felolvasod a leírt hangsort magyarul, és az (a lehetőségekhez képest) az eredetihez a legjobban hasonlító lesz.

Említsük meg ismét, mert ezt fontosnak tartom: a magam fogyasztói részéről mindegy, mivel írják át a japán szavakat, ha betartják a szabályokat és következetesek, mert mind a Hepburn-t, mind a magyar átírást folyékonyan tudom olvasni. Tehát nem a fogyasztói komfort igényem miatt tépem itt (meg mindenhol) a számat, hanem mert meggyőződésem, hogy mind a magyar nyelv és kultúra, mind a szubkultúra jövője szempontjából üdvösebb volna a magyar átírás használata.