Este 6-ra értem oda az A38-hoz. Nem volt túlzottan nagy a tömeg, sőt, elég kevesen voltunk ami azt illeti. Körülbelül 10 perc alatt kockára fagytam, így elég nyűgösen telt a várakozás a kapunyitásig, ami késett. Beszabadulva a hajóra első dolgom volt megrohamozni a ruhatárat - ami ingyenes volt, yes~ - majd a mellékhelyiséget tekintettem meg, és kellemeset csalódva érzékeltem, hogy kultúrált.
A koncertteremben már zajlott a hergelés, hangulatteremtő japán rock muzsikákkal, és megtalálható volt a merchandise cuccokkal megrakott pultocska is.

Egy leányzót megkérdeztem az árakról: poszter 2500HUF, póló ???, CD 4000HUF stb.

Mivel átfagytam, gondoltam kérek magamnak az italellátóból egy kis rövidlöketet.
"- Mennyi egy 4centes Rézangyal ágyas málna?
- 1150.
- Mennyi?
- 1150.
- MENNYI?!"
Visszatérve a tömeghez érdeklődve körbenéztem az arcokon. Eddigi tapasztalataimmal ellentétben elég normális volt a közönség, nem volt eltúlzott fangörlködés, rinyafeszt stb. És úgy vettem észre több fiú volt, mint úgy általában a japán zenekarok koncertjein.
Szomorúan nézem az órám, még körülbelül fél óra kezdésig. Bejön egy szervezőhölgy, elmondja az instrukciókat - ne fotózz, ne videózz, ne taposd agyon a másikat please - majd jó szórakozást kívánt.
Néhány perccel később elindult az intro és megjelent a banda. Én még ilyet sosem tapasztaltam: egy koncert ~fél órával előbb - és nem ennyivel később - elkezdődik?! Minden együttes példát vehetne az -Oz-ról.
A koncert kielégítően hosszú volt, az énekes cuki és vadító volt egyszerre - mondjuk nem akkor, amikor angolul próbált nyökögni, akkor inkább... kínos volt.^^" - és a banda többi tagja is kitett magáért.
A "tömeg" végén álltam, mégis nagyon közel voltam. Jó élmény volt. Régóta nem headbangeltem ennyit - még mindig elég merev a nyakam...XD - és régóta nem csapkodták ennyi féle színű és hosszúságú hajjal a hátam.
Természetesen megint akadtak néhányan, akik rosszul lettek, de talán nem volt olyan drámai a helyzet - de erről nyilatkozzanak az érintettek, azért hallottam néhány panaszos nyögést a koncert után.
Összeségében kétségtelenül ez volt az egyik legjobb koncertélményem - még akkor is, ha néha úgy hallatszott, mintha félplayback lenne - mert nem csak jó zene, de megfelelő hangulata is volt az egésznek.