Akkor talán tisztázzunk pár dolgot.
Egy: a kiadó vezetői szereti a mangákat. Ez evidenciának tűnik, pedig nem az. De komolyan, ha csak pénzt akarnának keresni, akkor más adnának ki, mondjuk pornót vagy vámpíros-romantikus regényeket (vagy bármit, amit mondjuk a hazai mangavásárló réteg többszöröse venne meg).
Kettő: a kiadó pénzt akar keresni. Értitek, ugye? Van villanyszámla, gázszámla, vízdíj; enni kell és új ruhákat is vennének néha; az ember néha szórakozna-nyaralna; és akkor a családos emberek egyéb kiadásairól nem is beszéltünk. Sajnos ma Magyarországon nagyon kevés ember teheti meg, hogy valamit ennyire időigényes dolgot jól csináljon hobbiból. Esetleg "nagyon szívügy" projektek beleférhetnek időnként, hogy csak nullszaldóra jönnek ki (azaz pont annyit hoznak, mint amennyit rájuk költöttek).
Három: a magyar könyvterjesztés (és most nagyon finom és visszafogott leszek) egy katasztrófa. A kiadók teljesen ki vannak szolgáltatva a terjesztőknek, akik akkor fizetnek (ha egyáltalán) az átvett kötetekért, amikor úri kedvük úgy tartja. Azaz mondjuk míg egy kiadó előre vagy átvételkor fizet a nyomdának, addig kiadó átadja a terjesztőnek januárban a köteteket, és szerencsésnek számít, ha már egy fél év után pénzt lát belőle. Ha meg balszerencsés, akkor soha. Hogy ez nem korrekt? Mondtam, hogy finoman szólva is katasztrófa...
Négy: válság van. Tudom, tudom, a csapból is ez folyik, de néhány itteni komment alapján ezt sem árt tisztázni. Nem akarok itt kereslet-kínálat grafikonokat linkelni, úgyhogy vegyünk egy rövid példát. A válság előtt 1 jent (a japán valutát, ugye) úgy 1,5 forint körüli árfolyamon lehetett megvenni - most már majdnem 3 forint az árfolyam. Ez azt jelenti, hogy (fiktív példa) amíg a válság előtt egy cím ötmillió forintba került, ugyanazt a címet most majdnem tízmillióért lehet megvenni. Azaz legalább ennyivel többet el kellene eladni a mangából, hogy megérje a kiadónak (meg nyomdaköltség, de a lényeg, hogy jóval többet). És még mindig válság van, azaz az emberek nem többet költenek, hanem kevesebbet. Kevesebb mangát is vesznek. Azaz a kiadónak többet kellene eladnia (avagy ugyanannyi köteten kevesebb a haszna, azaz kevésbé éri meg, tehát kevesebbet adhatnak ki), miközben az emberek kevesebbet vesznek.
Öt: az, hogy valami Japánban (vagy az USÁban, vagy akárhol) sikeres, nem jelenti azt, hogy nálunk is sikeres lesz. Nem, erre semmiféle garancia sincs. Igen, a One Piece simán és minden további nélkül befuccsolhatna Magyarországon (személyes vélemény: akkorát bukna vele bármelyik kiadó, mint egy ház). Tehát nagyon szép arra hivatkozni, hogy itt vagy ott valami mekkora siker, de meggyőzőbb volna mondjuk egy kettő-ötezer rajongó által aláírt petíciót felmutatni, hogy "tessék kiadni, mi mind megvennénk az összes kötetet".
//Félreértés ne essék: nem azt mondom, hogy nem lehet egy cím külföldi sikerességére hivatkozni - de verni az asztalt, hogy "hogy lehetnek ilyen hülyék, hogy nem adják ki, pedig Japánban mekkora siker!", az azért elég gyerekes.//
Szeretném, ha ezeket ezután figyelembe vennék azok, akik csak fanyalogni tudnak, hogy ezt vagy azt a mangát miért nem adják ki.