Az én anyukám elég közömbös az animékkel, bár van ami tetszett neki. Pl. amikor fájt a feje, és ledőlt pihenni, én DN-t néztem és ő is azt hallgatta, és utána azt mondta, h nem is rossz. Meg pl. múltkor rábeszéltem, h nézzük meg a Vampire Hunter D-t, és az meg kifejezetten tetszett neki, bár a felét nézte csak (másik felét meg hallgatta), mert nagyon fáradt volt, de azt mondta, hogy majd újra akarja nézni valamikor, amikor nem lesz fáradt. Keresztanyámmal is néztem pár animét (bár neki erős fenntartásai vannak az animékkel kapcsolatban az erőszak meg a szexualitás megjelenítése miatt), a Totorót meg a Fehér farkast nagyon szerette (Totoróért teljesen odavolt), és a Tokyo Godfatherst is bírta (megígérte, hogy amikor hazajön Londonból megnézi velem a Vándorló palotát, a Chihirót meg még pár Ghiblit), meg még régebben megnézett velem pár IY részt, és azt mondta, hogy nem volt rossz, csak neki kicsit sok. Mamám meg régebben bejött párszor a szobámba pihenni, és mindig hallgatta az animéket, amiket néztem és a GitS tökre bejött neki, meg az IY is, utóbbit egyszer az OP-jéről ismerte fel (nem szóltam neki előtte, h IY-t nézek). Nálunk alapvetően elfogadják, h animézek, inkább régen voltak ebből viták a korhtár miatt, amikor még olyan 12 körül voltam (meg volt pár cikk a Mondoban, ami miatt anyuék eléggé kiakadtak).