Én is rettegek a tűtől, minden vérvételnél ájulok és miegyéb, de az első tetoválásomnál - a jobb lapockámon egy három soros haiku - még az első néhány kanji elkészülését is láttam, és meg kell mondjam cseppet sem ütött szíven. Az tény, hogy nagyon akarni kell ilyen helyzetben, és akkor nem lehet nagy a gond.