Kioli
[ Gyalog ]
A problémámat már többször is kifejtettem, nyilván nem vagy elég alapos, de még egyszer elmondom csak a te kedvedért. A probléma azzal volt, hogy egyesek azt az érvet hozták fel a magyar átírás mellett, hogy "így ki tudják ejteni a szót". Namármost hiába írja le bárki, hogy csan vagy csán, egyik sem felel meg a japán kiejtésnek. Így ezzel érvelni nevetséges. Így harmadszorra már érted?
Izé, szerintem senki nem a-ra gondot, hanem mondjuk a ch/cs kettősségre...
Ha valaki a csan és a csán szóban talál ch-t, az legyen kedves szólni nekem. Annak híján pedig elég nehéz ch-ra gondolni.
Ha jól emlékszem volt egy nagyi főztjés szemetes hasonlatod régebben. Ezek szerint az is rossz.
1. A számítógép nem az írógép javított verziója. Nem annak készült és sosem volt az a fő feladata.
2. Tény, hogy a modern szövegszerkesztők segítségével a számítógépek hatékonyabban látják el az írógépek funkcióját, mint maguk az írógépek (egyszerűbb javítás és másolás), de
3. a Hepburn és a többi átírás között nem áll fent minőségi rangsor. Egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál, csak más nyelvre átírásnál másik átírási rendszer a helyes és célszerű.
4. Igényesség és igénytelenség kérdéséről lásd lentebb.
1. A Hepburn sem a magyar átírás javított verziója, csak egy kifinomultabb átírásrendszer.
2. Valóban
3. Ezzel nem értek egyet. Szerintem a Hepburn rendszer sokkal kifinomultabb. Míg a magyar egyszerűen leírja, hogy "va", addig a Hepburn különbséget tesz a "wa" és a "va" között, és így az adott szó visszaírható eredeti japán alakjába. Aki a magyarből próbálná meg visszaírni pl.: a "vaiorin" szót, az feltehetően a "wa" írásjelet használná a helyes "nigori-s u + kicsinyített a" írásjelek helyett.
4. látom.
Én a mangapiacról beszéltem, nem pedig általában a könyvkiadásról. Ilyen viszonylatban a válaszodnak semmi köze sincs a hozzászólásomhoz. Mi köze az igényes könyvkiadásnak az összevissza mangapiachoz? Ha én volnék az egyetlen aki nem érti, akkor valaki legyen kedves elmagyarázni.
Azt próbáltam elmagyarázni, hogy az igényes fordítások mindig is a magyaros átírást használták, a MHSz-szel összhangban. Tudod, minőség, odafigyelés meg ilyenek. Ha a szubkultúrában ezek ismeretlen fogalmak, akkor bocs, nem szóltam.
Amúgy ha nem érted a könyv- és a mangakiadás összefüggéseit, akkor talán nem kéne magamat fárasztani...
Értem én az álláspontod az igényes könyvkiadásról, nem arról van szó. Oké, az igényes könyvkiadás szerinted magyar átírást használ. Ettől függetlenül amikor kiadták az első magyar mangákat, biztos tudatában voltak, hogy egyes kiadók nem engedik a Hepburntől való eltérést. Ebből már nem nehéz kilogikázni, hogy a manga magyar a későbbiekben kavarodás lesz a mangapiacon. Szerintem az igénytelenség jobb lett volna, mint a teljes összevisszaság.
1. Nem is olyan régen felvetettem, hogy ha annó a Japán Császárságot a Magyar Királyi Honvédség szállja meg, akkor a japánok se a Hepburnt használnák...
Erre volt Horsee-nak egy remek válasza. Azt hittem már sikerült megemésztened.Már akkor sem sikerült felfognotok, mire céloztam, gondolom ez a bonyolult feladat ismét kifog a nagyérdeműn...
Igen, ismét kifogott a nagyérdeműn. Áruld el nekünk, mire céloztál? Mint azt Horsee írta, a Hepburn jóval korábban keletkezett, és ha már van egy bevett gyakorlatuk, 80 hónap megszállás alatt nem fogják megváltoztatni. Mellesleg amit írtál nem történt meg, így ez felesleges feltételezgetés.
1. ck-k biztos nem
2. két msh közti y-ok, w-k? Légyszi egy példát!
2. két msh közti y-ok, w-k? Légyszi egy példát!
1. Ch. Elgépeltem. Megyek a máglyára.
2. Hm, itt a végére elfáradhattam, mert a szón belüli y-ra gondoltam...
Hangtanilag ugye a szó elején mindegy, de a szóban jobban kilóg, pláne, ha g vagy n után áll (Bania vs. Banya)
Mondjuk a magyar szövegből már ezek is jócskán kilógnak: man'yōgana, kuwa, gyu, Chyh-Hong
Ezeket kábé 20 másodperc google-fu-val találtam ezeket, szóval azért akad egy pár, ha még az abszolút laikusnak is kábé három kattintás ráakadni...
1. Azért azt nem kell.
2. Szón belüli y-t a magyar ugyanúgy j-nek ejti mint a japán, ha önmagában áll (bár nem túl sok példát tudok rá). Szóval mi is itt a probléma?
A Chyh-Hong nem Hepburn, innentől ez a példád rossz. A kuwa kb. annyira lóg ki, mint a kiwi, a man'yōgana elismerem, nem túl szép, de nem is túl sok japán szót találsz amiben ' van, azt leszámítva pedig semmi sincs ami nagyon elütne.
Én meggyőzhető vagyok 
Csak ahhoz olyan érvek kellenek, amik meggyőznek, hogy tényleg jobban járok a magyarossal mint a Hepburnnel 
Csak ahhoz olyan érvek kellenek, amik meggyőznek, hogy tényleg jobban járok a magyarossal mint a Hepburnnel Izé, szerinted az MHSz-t mi a lóbabért hozzuk fel átlag három hozzászólásonként? Nem a szép színes képek miatt, az biztos...
Amúgy te magadnak privátban azt és úgy írsz át, ahogy akarsz
igen, a muszáj szót is írhatod ly-vel, ha ettől leszel boldog
de azért amellett érvelni, hogy egy magyarra fordított szöveg tekintetében a magyar helyesírási szabályzat nem mérvadó...
No offense, meg minden, de biztos, hogy ezt komolyan gondolod?
MHSz-t felhozhatod nekem, de attól még nem érzem kényelmesebbnek a magyar átírást.
Ki mondta, hogy nem mérvadó? Mérvadó az, de akármilyen hihetetlen, máskor is áthágták már, ha a szabályaiban említett megoldás helyett kifinomultabb megoldást kaptak. Aztán később a kifinomultabb megoldás belekerült egy új kiadásba, és így tovább. Szerinted miért volt annyi kiadása a MHSz-nak? Mindig valami jobbat találtak, ami miatt megérte átírni. Ugyanígy van ez a kínaival, ott is ott van a pinyin átírás, amit a magyarok nem voltak hajlandóak elfogadni, azonban ma már a MTI is használja azt a bizonyos szabálytalan átírást.