Hm, akkor ezt tegyük tisztába, lépésről lépésre, a kályhától (=az alapoktól).

1. lépés: állítottál valamit = tényállítás (x, mert y)

jelesül, hogy a magyaros átírás azért rossz, mert a japánok nem értenék meg az így átírt neveket

2. lépés: valaki ütköztette az állításod második felét a valósággal = kísérlet

jelenesetben Rorimack egy japán ismerősének megmutatta az "Orocsimaru" betűsort, és megkérdezte, hogy szerinte ki az a Narutóból

3. lépés: a kísérlet eredménye szerint a tényállításod második fele téves = cáfolat

ugye egy átlagos képességűnek mondható (Rorimack szerint nem is igazi fan) japán felismerte a magyaros átírással írt nevet.

4. lépés: levonhatjuk a következtetést, miszerint a tényállításod nem felelt meg a valóságnak = konklúzió

ez a cáfolat alapjául szolgáló kísérletből egyértelműen kiderül

A továbbiakban a szituáció életszerűsége (amit korábban vitattam) irreleváns, azaz lényegtelen.

Elvileg így néz ki az érvelés (állítás -> megkérdőjelezés -> bizonyítás -> ellenbizonyítás -> konklúzió).
Amíg ez nem megy rutinszerűen, addig nem fogunk eljutni a veszekedéstől a vitatkozásig.