Én azt figyeltem meg - hogyha nagyon be akarnánk kategorizálni ezt a "mi a manga" kérdést -, hogy a mangákban nyugati társaikhoz képest sokkal nagyobb szerepe van a szereplők jellmének. Több gondot fordítanak arra, hogy általuk és rajtuk keresztül szeressük meg a sztorit/világot, ahol a cselekmény zajlik. Még ahol kevésbé kidolgozottak is a jellemek, vagy kevésbé egyediek, ott is (többnyire) ha néhány "vonallal" is vannak csak ábrázolva a jellemek, akkor is elég erősek ahhoz, hogyha kell, fél hátukkal vigyék a sztorit.

A másik, a történet, ami megint csak sok helyen félreismerehtetlenül ráillik a mangák világára, ez pedig az átgondoltság, egyediség, az ötletek. Persze álszentség lenne azt mondani, hogy nincsennek sablonok, mert vannak, sőt, nem is kevés (!), de még ezek között is jópár olyan van, ami egy klissés alapból kiindulva, egyedi irányba gondolja tovább a sztorit, így válik megszerethetővé.

Szóval a mangát mint olyat valóban nem lehetne egy könnyen meghatározni, rajzok alapján meg pláne nem, hiszen sok olyan manga van, ami szinte már egyetlen "mangás" jegyet sem visel magán - értsd; nagy szem, hosszú láb, kevésbé részletes rajzok esetleg, orr és száj épp csak jelzés értékű, stb... -, sokkal inkább a lelkét kell nézni egy-egy ilyen komixnak, mert a szellemisége teszi igazán mangává a mangát, nem holmi külcsíny, vagy hasonlók.