Érdekes módan az én szüleim épp ellentétesen állnak az anime / manga dologhoz. Igaz persze, hogy én már hivatalosan felnőtt vagyok, de ez nyilván nem volt mindig így; viszont akkor sem próbáltak eliltani.

Eléggé gyerekesnek tartják mind az animéket, mind a mangákat; néha ugyan próbálok velük ''megnézetni" valamit (Kiki, GiTS, A vándorló palota, etc.), vagy elmagyarázni, hogy az anime / manga valójában egy médium, és a legtöbb anime / manga egyáltalán nem gyerekeknek szól. Dehát az előítéletek, kérem szépen...

Az volt a vicces, amikor véletlenül rábukkantam olyan régi animékre MAL-on, amiket anno együtt néztünk a szüleimmel még egészen kicsi koromban (pl.: Moomin Tanoshii Ikka), és erre nem igen tudtak mit mondani. (Hiszen pl. a Moomint ők is nagyon szerették régen. :)

Nem jó dolog az előítélet, de én is így kezdtem valamikor (sajnos).

Viszont amikor valamilyen csoda folytán a TV-n nézek animét (DVD-t), akkor érdekes módon mindenki nézi a családban, egy szó nélkül. És csak a végén szólal meg apu, hogy "Mekkor hülyeség ez...''

De azért csak végignézte, nem?:P