Nimlodel
[ Addiktgyanús ]
*-Vettem észre-mondja nyugodt hangon,de belül fortyog a dühtől.Kezei lassan a kések felé csúsznak,mikor ő is meghallja,hogy valaki mászkál a tetőn.Feltekint,és a fején landol a kötél egy része.Szitkozódva sétál arrébb,miközben a fejét simogatja.Felnéz a tetőre,hogy lássa ki dobta azt a rohadt kötelet.*
Az élet olyan,mint a viharos tenger,melyben csak dolgozik az ember.S ha egyszer céljára talál,csónakját felborítja a halál.