Hehe...a hosszú hozzászólásaim szinte már a védjegyemmé váltak.
*mosolyog és nem haragszik már a korábbi postok miatt*
Amúgy hát Tunézia érdekes volt, mint az emberek is, akikkel ott találkoztam.

Kezdjük mondjuk a helyiekkel: 2 csoportra osztanám őket: 1. akik a túristaközpontokban dolgoznak
2. akik sima lakosok

Na az első csoport nagyon idegesitett... A nőkkel nincs baj, de a férfiak bámulósak, mindig van valami felesleges jópofáskodó/flörtölő dumájuk és nagy általánosságban nyomulósak. Persze van olyan, akinek ez tetszik, de számomra elég fárasztó volt, amikor mondjuk az útlevél ellenőrzésnél a hivatalnok 5 percig húzta az időmet olyan hülyeségekkel, mint hogy magyar vagyok-e (könyörgöm, benne van az útlevélben!! ), meg hogy szép a nevem... Az árusok nagyon brutálisak voltak. Az erőszakos még enyhe jelző arra, amit csináltak, ugyanis simán csaltak, hazudtak. Nem túlzok; a hoteltől kezdve a sarki bolton át az utcai árusokig mindenki át akart verni minket 1-2, 10-20 dinárral...
Ja és az üzletkötő technikájuk is hihetetlen: a szűk utcában az utadba állva magyaráznak, hogy "Szervusz, vizibusz, friderikusz", meg hasonló idiótaságok, amiket nem tudok rájönni, hogy ki tanithatott nekik
Volt olyan is, aki azt akarta bemagyarázni, hogy ő a mi hotelünkből jött és mindjárt elvezet minket a helyi fesztiválra, de siessünk, mert fél óra múlva zár...amikor megkérdeztük, hogy mi is ez, azt mondta: "Shopping Festival"...

A másik csoport, vagyis a normál helyiek viszont nagyon kellemes emberek. Nyugodtak, kiegyensúlyozottak, kedvesek, segitőkészek és visszafogottak. Látszik, hogy nem stresszelnek és ez nagyon tetszett.

A turistákból is két fajta létezett: a normális, aki nem magyaráz és élvezi az utat, meg a látványosságokat, és az idegesitő, hangoskodó, irritáló népség...
Nah a második kategóriát sok kisebbre is fel tudnám bontani, de azért néhány példát elmondok.
A k*rva tipus: igen, létezik olyan ember, aki azért jön Észak-Afrikába, hogy arab férfiakkal ismerkedjen/... Én sem hittem, hogy ez lehetséges, de tapasztaltam, amikor egyik útitársunk nagy pofával mesélte, hogy a randija lesz aznap este, mikor előtte mutogatta, hogy milyen ajándékokat vesz a fiának, meg a férjének
Az idealista tipus: na ez is idegesitő, főleg amikor hajnali 5-kor azt hallgathatod a buszon, hogy Tunéziában minden tökéletes, Magyarországon meg minden rossz. De ezt olyan abszurd szinteken, mint hogy ott minden tiszta, meg az emberek nem isznak és szorgalmasak mind a munkában, mind a tanulásban, itthon meg bezzeg szemét van és lusták az emberek, meg a diákok is. Nyilván a szálloda ablakából nem látta azt az iszonyatos mennyiségű szemetet, ami még a budapesti állapotokat is meghaladja, meg nem tudott a 30%-os munkanélküliségről...
Uhm, volt még néhány "eset", de azokat nem kellett órákig elviselnem
Nah ez a hsz megint nagyon hosszú lett...

szerk: A repülés nekem nem félelmetes, mert már egész sokszor voltam (vissza úttal együtt 10x), de először sem izgultam, mert 10 évesen lenyűgözött, hogy a felhők fölé kerülhetek Amúgy érdekes élmény, főleg a felszállás, amikor látod magad alatt a településeket, később viszont már uncsi a gépen. Ne izgulj, nagyon kevés baleset történik repülőkkel!