Üdv, no elolvastam én is, íme a véleményem:
Én az első kötet borítjára voksolok, szépen van összerakva, színben is harmonizál, szép az elrendezése.
(ÉÉS: megtudtam, hogy kicsoda is az avatáromon az a csaj, és épp eléggé megsürgette az avatárváltást)

POZITÍVUM: A rajzokat időbe tellett megszoknom (azért nem akartam megvenni először, mert nem tetszettek) de megbarátkoztam velük. (Megj.: Munszu felsőteste valóban figyelemre méltó! )Szandót nem tartom olyan nagyon eredeti karakternek, de a mozgása nagyon szépen megrajzolt, és tényleg jót tett, hogy van egy direkt "harcoló Szandós"fejezet. A mozgásokat egyébként meglepően egyedinek tartom, nagyon jó! A történet alapjában nem rossz, ötletes, klasszul felépített világ, és jók a karakterek. Munszu gondolatmenete az elején idegesített, de sikerült ráéreznem a logikájára többé-kevésbé a 4. kötet végére. Szuperek benne a fordulatok, a prológus is, meg úgy általában a karakterek színrelépése kreatív.
Direkt tetszenek az egyes részek közti kis történeti értekezések, mert mindenképpen jó letisztázni, h mi szolgáltatta az alapot, elrendezni fejben.

NEGATÍVUM: Kicsit zavarnak a sajtóhibák benne... meg az, hogy egyszer lemarad az oldal aljáról a szöveg betűinek fele.
Sokallom benne az akciót (talán ez az én keresztem, nem akciós mangákhoz vagyok szokva). Lehetne kicsit kevésbé agresszív...
Szando "ruhája" talán kicsit irreális. Nem azt mondom, hogy túl sokat mutat, de lehetne kicsit logikusabb holmiban, nem ilyen pántokban.
S még valami: Nem tudom, ki hogy van vele, de engem kegyetlenül idegesítenek a végén azok a skiccszerű kis oldalak, vagy mik a szerkesztől életéről... úgy lerombolják a hangulatot szerintem. Túl erős váltás.


összességében tetszik és engem is nagyon csigáz, hogy mi lett a császárral, mesterien keltik a feszültséget az oldalak. Nekem eddig Adzsite a kedvencem, igazi kiszámíthatatlan valakinek tűnik eddig, Munszu néha nagyon idegesítő szerintem. Azzal együtt várom a folytatást!