beküldve: 2007-07-08 23:21:48
(#467)
Nimlodel
[ Addiktgyanús ]
*Bocsánat,bunkó voltam,a nevem Takehiko,de csak Kószának neveznek-lép oda a göndör hajú lányhoz.-Te meg Mya,igaz?
Majd meghallja Kazuya mondatát.
-Ne hogy azt hidd,hogy te vagy itt a legkülönlegesebb.-mondja haragosan.Mit haragosan!Iszonyat mérges volt.Szeme újra tejfehér lett,s iszonyatos mennydörgés támadt,a tenger háborgott,hatalmas hullámok törtek fel.Közelebb lép Kazuyahoz.Villámok cikáznak az égen és mindenki legnagyobb megdöbbenésére az ujjai között is.Felemeli jobb tenyerét és a villámok kicsapnak,egyenest Kazuya lába elé.Éppenhogy nem csapott belé a villám.
Szeme kitisztul,a tenger lecsillapódik:
-Remélem leszel olyan nagylelkű,hogy hagyod,hogy segítsek-majd Nemohoz és Arishimához fordul.-Egy kétdésem lenne:mivel megyünk?Ugyanis se autó,se motor!Erre ugye nem gondoltatok,amikor felgyújtottátok a kocsit és dobáltátok a motort.*
 
Az élet olyan,mint a viharos tenger,melyben csak dolgozik az ember.S ha egyszer céljára talál,csónakját felborítja a halál.