Amikor Kazuya, nem mindennapi módon meggyógyítja Nemot, nem tudja megállni: a száját elhagyja egy megkönnyebbült sóhaj. Elköszön a távozó Kazuyától, majd az őt kérdésekkel bombázó Nemora néz fel, miközben még mindig a földön térdel:
- Igazából sok mindenen... de főleg azon, hogy mitől változtál meg pont te, alig egy hét alatt - mosolyodik el - És még mindig ezen gondolkodom.
A bejelentésen, miszerint Nemo most kis ideig szögre akasztja a munkáját, meglepődik:
- És akkor mit fogsz csinálni? Otthon ülsz majd, és malmozol? - neveti el magát, ahogyan elképzeli ezt a képet.