Persze, a Narniában jóval (szvsz irritálóan) nyilvánvalóbb a párhuzam. De azért a HP-vel is lehet példálózni.
Annyiban nem értek veled egyet, hogy a HP-ben gyerek a főszereplő, tehát ő nincs is igazából tisztában a helyzetével/küldetése fontosságával. Ez alatt azt értem, hogy saját lelkiismerete szerint cselekszik + az érzelmei hajtják, de nincs tisztában a világra és ezen belül az emberek gondolkodására gyakorolt hatásáról. Abban a könyvben a kalandokon van a hangsúly, a Narniában pedig a világ jövőjének megmentésén (és a benne lévő emberek helyes útjának megtalálásán).
Kicsit bonyolultan fogalmaztam ezt most meg, de remélem azért érthető
szerk: Nekem a Da Vinci kód örökké rejtély marad. Hogy válhatott egy könyv ennyire sikeressé, miközben tele van történelmileg inkorrekt utalgatásokkal?