Egy másodpercig csak néz az épp köddé válni készülőre, majd az arcára teszi a kezét:
- Nem akarom, hogy elmenj, de ha tényleg muszáj, legalább ennyi emlékem lesz rólad - mászik le a pultról, és megcsókolja Nemot. Az egész csak nagyon rövid ideig tart, utánna pedig azonnal elhúzódik tőle, a kezét maga mellé ejti, majd felszalad a lépcsőn. Mire felér, az arcát már javában áztatják a könnyek.