- Egy jó akaróm? Bocsánat, de soha az életben nem láttam magát...- jegyzi meg, miközben nekidől az ajtófélfának. Az egész reakciója olyan, mint régen. Kár, hogy nem emlékszik rá. Egy darabig csak nézegeti a férfit, mint aki azt próbálja meg kitalálni, hihet-e neki.
Mi a jobb, bűnösként élni, vagy ártatlanul meghalni?