Nyah, ez egy igazán családias kis találkozó volt. A főszereplők: Yaven, Fisi és én.
Az ilyen kis létszámú találkozóknak annyi az előnye, hogy az ember képes minden jelenlévőre odafigyelni, és nem kell a fejét kapkodva, egy-egy épp mgehallott mondatfoszlányból összeraknia a beszélgetést.
Jól éreztem magam!

Míg vártam:
Több felfedezést is tettem:
- sok a külföldi. Alig hallottam magyar szót, míg a buszmegállóban várakoztam.
- még mindig túl sok a csöves/alkoholista a szigeten. De! Miho instant csöves-lekezelő módszere most is bevált: "Sorry, I don't speak Hungarian... Sorry... Bye!"
- höhö... rémísztő vagyok. XD
Jött egy elég nagy csapat - kb 7-8 - cigány. Elég hangosak voltak, meg fiatalok, meg fiúk... No mindegy, és hát az egyik nem hagyhatott szó nélkül: "Azta, rémálmaim lesznek!!!" - kiáltotta rám tekintve. Aranyos, nem? Valakinek rémálmai lesznek tőlem... Ez ám a bók.

A tali:
Azt hittem elmarad. Már hívtam Yavent, hogy merre jár, de letette, mert már a közelben volt. Kicsivel később Fisi is megérkezett, és elindultunk a szokásos helyre. Lepakoltunk, megettük Fisi állat finom citromos muffinjait, és közben jót beszélgettünk. Miután megelégeltük, hogy a nap égetően süt, árnyékosabb helyre húzódtunk.
Fisi és Yaven találtak egy döglött vakondot. Szegényke.
A beszélgetéseket nem részletezném, mert nagyon sok mindenről beszélgettünk.
Olyan hat óra felé kezdtünk el szedelőzködni, és egy gyors uszodai mosdó látogatás után már indultunk is hazafelé. Végül a Mechwart ligetnél váltak el útjaink.


Jah igen...
Naruto-kun kért, hogy kérdezzem meg:
Mit szólnátok egy szerdai rámenezéshez?