Hajj...nővéreimet kérdezgettem,hogy nekik hogy ment: idősebbik nővérem kijelentette,hogy ő annyira izgult,hogy amikor bement,alig bírta kihúzni a tételt,annyira remegett a keze.Másik nővérem is mondta,hogy ő meg a szóbeli előtti estén volt már tiszta ideg,és velem is azzal szórakázik,hogy folyton kérdezget: "Naaa...nem izgulsz máár??" ...
Egyébként mindketten mondták,hogy így utólag nem volt vészes,és a tanárok is azt mondták,hogy a lényeg az,hogy mosolyogva menjünk be...(legalább tettessük,hogy tudunk is vmit,és halál nyugodtak vagyunk XD)
Dzirun: naigen,sokan mondták,hogy "hejj,nem kell para!menni fog,még akkor is,ha nem tudsz semmit!"...csak az a baj,h mi ilyen speckó gimibe járunk,ahol kifejezetten szeretik magasra tenni a lécet. (mondván,h ez az X gimnázium,és ide olyan diákok járnak,akiknek mindent tudniuk kell,és 100%-an kell mindent megoldani...-.-)
Miho: az fix,hogy én is vidáman szóbeliznék rajzból,mert a rajztanárunkkal mindenről (!) lehetne beszélgetni...(csak az a bökkenő,hogy én bioszból erőlködök egyet... )

egyébként köszi a szülinapi köszöntést és a "sok sikert!" is