Hy, nekem általában csak pozitiv élményeim voltak a suliban a mangákkal kapcsolatban. Emlékszem mikor új osztályba kerültem az elsö reakciokra:
-Jesszus ez mese
!!! És én mindenkinek türelmesen magyarázni kezdtem a külömbséget...elöször nem hittem hogy felfogták
,
késöbb megláták miket rajzolok szünetben és tetszet nekik
. néhány csaj is rajzolgatni kezdet, kölcsön adtam nekik az árnybírot h. másoljanak belöle, mitad isten rákattantak Munszuékra
máásoknak pedig a japán nyelv tetszet(azot jápánul köszönunk egymásnak
)
Bár lehet hogy szerencsém volt és olyan emberekel kerültem egy osztályba akik érdekeségnek tekintik nem pedig különcségnek
-Jesszus ez mese


késöbb megláták miket rajzolok szünetben és tetszet nekik



Bár lehet hogy szerencsém volt és olyan emberekel kerültem egy osztályba akik érdekeségnek tekintik nem pedig különcségnek

De jó neked. Engem kiközösítenek miatta (tisztelet 1-2 kivételnek). Egyik fiú megnézte mit olvasgatok szünetben (Árnybíró 3) és rögtön megakadt a szeme a fürdőző Szandon. Na mondja, nem gondolta, h ilyeneket olvasok... meg hogy "visszafelé kell olvasni" azt is 1 órán keresztül magyaráztam... 1 másik fiú megnézte az animés rajzaimat. Első kérdése: -Meztelen nőt is tudsz rajzolni? Rajzolj már nekem egy vörös, göndörhajú, nagymellű csajt légyszi.

A beszélő szerencsesüti...