Szóval...
William Goldman írta a Mit is hazudtam? című, önéletrajzi jellegű, de a filmekről és a forgatókönyvírásról szóló könyvében, hogy amikor A herceg menyasszonya* című regénye írása közben megakadt. Megvoltak a legjobb jelenetek, de nem tudta, hogyan fűzze fel őket egy szálra.

Ez ugye analóg a te problémáddal, Fisi.

Hosszasan kínlódott a történettel, közben még egy másik regényt is megírt. Egyszer csak kipattant a fejéből a mentőöv: a "legjobb részek" ötlete, vagyis hogy a regénye egy másik, hosszabb (és természetesen fiktív) könyv kivonata.

Az ő változatában az eredeti könyvet a nagyapja olvasta fel az apjának, és az apja csak a legjobb részeket adta neki tovább.

Így teljesen felszabadult, hiszen akkor ugorhatott a történetben, amikor csak úri kedve úgy tartotta. Hamarosan be is fejezte a regényt - és ami fontosabb: életében először és utoljára elégedett volt azzal, amit csinált.
A módszer szerintem legalábbis megfontolásra érdemes.

(*: eredetiben The Princess Bride)