Nos... tegnap elmentem Árkádba talizni az egyik legjobbommal, és előtte írt nekem a "volt" barátom, hogy várjam meg amíg ideér, 20 perc. Elrohantam(még anyum cd-it is itt hagytam ) De nem sikerült hamar eltűnnöm, mert nem jött a busz...Tehát elért az "exem" Tovább osztotta az észt a buszmegállóban(hogy ezt megbocsájtja akkor nekem, és blah blah), de megmondtam neki hogy nem ez a legalkalmasabb hely... 2 buszt késtem le miatta, és a harmadikra már nagoyn fel akartam szállni, és megfogta a karom, és meg akart csókolni... teljes mértékkel ellöktem magamtól és felé mutatott tenyerekkel, jó hangosan megmondtam hogy hagyjon békén... kiderült, hogy ezután árkádba jött és végigkutatta az egészet, csak nem talált meg mert elmentünk közben sétálni egy fagyira a legjobbommal. Aztán este, írta hogy menjek le 11 ig, de ha nem megyek le tudomásul veszi, és eltűnik az életemből... Nos én nem bírtam ki... fél 11 kor lementem...Mondta hogy örül, hogy lejöttem időben, de ha kellett volna egész éjszaka ott lesz... aztán elkezdte a betanult szöveget... de kb tényleg úgy mondta... mondat végén felvitte a hangsúlyt, olyan tök komolytalan volt(nem érett meg az ilyen helyzetekhez... érdekes lassan 19) aztán elkezdtem mondani a magamét.. az elején még visszavágott, de utána olyan szinten a sarkamra álltam, hogy megszólalni sem mert...kérdeztem utána hogy van még hozzáfűznivalója? és hogy ő tegnap is szeretett amikor szakított velem(elég ellentmondásos) ma is szeret és holnap is szeretni fog... Aztán beközöltem neki, hogy engem most egy hétig felejtsen el (lehet keveset mondtam) egy szót ne szóljon hozzám, mert hogy én hozzá nem fogok az is biztos, és majd 25-én este találkozunk. Erre ő nem fogja kibírni nélkülem, ne csináljam ezt,mert megért rá(aha én is rengeteg mindent kértem, aztán cseszett rá...) úgyhogy most egy hétig a színét sem látom és elégedett vagyok magammal hogy 1,5 év után a sarkamra bírtam állni...