besétál...körül néz...sóhajt egyet majd lepöcköl egy pókot a székrÅ‘l. Amint feltekint az azóta szépen lefestett plafonra, elgondolkozik: végig gondolja az elmúlt két-három nap eseményeit...megborzong...ránà ©z a kicsit lekonyult plakátra, majd miután rászánta magát, feláll és óvatosan leszedi a papírt. Összetekeri, és leviszi a raktárba, azzal a gondolattal: jó lesz ez jövÅ‘re is. Kicsit kábán nekilát, hogy kilakoltassa a pókokat a bárpultról. Arra gondol, ha társaság lenne akkor most biztos készülne a Full Moon. Minden erejét összeszedve még ébren leül a székére. Mégegyszer, erÅ‘tlenül körülnéz a sarok nélküli helységben. Ãœres... Mint jelenleg az agya. Miután nem bírja tovább, a pultra hajtja a fejét, s mialatt lecsukja a szemét, reméli, hogy valaki jön és kedves mosollyal felébreszti Å‘t.