Az egy dolog, hogy neked jobban fekszik egy idegen nyelv szerinti helyesírás, mint az anyanyelvedé - furcsának furcsa ugyan, személy szerint elég szomorúnak találom, de teljes mértékben a te dolgod.
Ha viszont nem a magyar az anyanyelved, akkor viszont az egész vita elég értelmetlen, úgy hiszem
Az meg egy másik, hogy a Hepburn se adja vissza a helyes japán kiejtést (lásd a Narutós példát).Nagyon érdekelne, hogy szerinted a népszerűségnek miért kellene automatikusan bevonzania az igénytelenséget, szóval ha ezt kifejtenéd...
Azt mondtad, olyat adjon, ami hasznos. A pénz hasznos. ;)
Komolyra véve a szót: ez szórakoztató irodalom. Szvsz az szórakoztasson. Ha hasznos holmit akarok, ott a barkácsbolt meg a kézikönyvek
meg Stephen King - aú, de rossz poén volt...
Nem. Az alapvetésed az, hogy a magyar helyesírási szabályok nem számítanak a japán szavak átírásánál, mert (figyelem!) "ha egy szabállyal nem értek egyet, miért használjam?".
Persze, a bűncselekmények komolyabb kategória, ezt én is elismerem - pont ezért hoztam fel a szemetelést.
A felvetésed alapján bizony bemehetnék akár hozzád is, és kiönthetném a szemetem a szobád közepén, mondván hogy nem értek egyet azzal a szabállyal, hogy ilyet nem szabad csinálni.Így már érthető, hogy mi a bajom az alapvetéssel?
Az Árnybíró pedig elég népszerű
Akkor törjük kerékbe a magyart: az Árnybíró töredék annyi hype-ot sem kap, mint a Naruto, szintén magyaros átírást használ, mégis népszerű.
De azt hiszem ez jogos volt, mert fogalmazhattam volna pontosabban.
Az most vagy +50% vagy +1 darab.
Azaz pusztán ebből nem vonnék le messzemenő következtetéseket.
...
Ez mire is érv?
Yaven:
Inkább hitetlenkedő és értetlen.
Eddig nem úgy tűnt, hogy bárki felhúzta volna magát.
Szerintem ez világnézeti kérdés is. Kinek mi fontos. Amúgy meg nem a helyesírásról, vagy nem csak arról vitatkozunk: a szabályokhoz való hozzáállásról éppen annyira szól a vita, mint a helyesírásról. Ami pedig a hevességet illeti, lásd lentebb.
Nem egészen értem, mire gondolsz ezzel, hiszen számomra elég visszafogottnak tűnt a hangnem (nem személyeskedtünk, stb). Maga Mascamaru hozta fel, hogy ahogy fogalmazta "egyszerűbb gondolkodású embereket" kérdezett meg, gondolom ő se sértésnek szánta.
A magyar helyesírás szabályai.
Oké, késő van már, de *gyorsan visszaolvas* itt most tényleg azt veted a szememre, hogy elismertem az igazadat?
Nem erről van.
Alapvetően feltételezem, hogy ha valakinek valamiről véleménye van, akkor annak van oka, alapja, és egy logikai felépítmény, amely segítségével eljutott a véleményéhez. És amikor találkozom egy eltérő véleménnyel, személy szerint érdekel, hogy az miként jött létre, mik az alapvetései és azokból milyen úton-módon jutott a következtetésére.
Aztán ott a vita része a dolognak. Vannak kizárólag szubjektív dolgok (kinek mi tetszik, stb), amiről felesleges vitatkozni - ilyenről nem is szoktam. Van, ami pusztán objektív (2+2, hol van Japán?, mit írt Jung az archetípusokról, stb) - erről lehet ugyan vitatkozni, de általában a tények bemutatásával ez véget is ér. Ilyen az is, hogy a magyaros átírás a helyes-e: ott az MHSz, bárki megnézheti, QED, menjünk sörözni
És van olyan téma is, ami részben objektív, részben szubjektív - például hogy melyik átírást célszerű(!!!) használni a magyar mangakiadásban. Itt lehet hozni érveket, cáfolatokat, stb.
Soha nem is állítottam, hogy a magyaros átírás az volna
Mondjuk szvsz pölö a <narutó> közelebb van a japánhoz, mint a <nerutó>, de ez részletkérdés.
Bár a témához csak érintőlegesen van köze, de az angol th elég idióta hang a magyaroknak... talán a mi gy-nkkel tudnám párba állítani, a külföldiek állítólag attól kapnak agybajt.
A hepburn-ben nem az angol karakterek tetszenek, hanem a szóalak szerinti átírás.
Na, ez a fentebb is említett "van értelme vitatkozni róla" kategória - csak sajnos most ehhez nem vagyok már elég friss... XD
"Az átírás elvei: 218. A szépirodalmi művekben, a sajtóban, az általános és középiskolai oktatást szolgáló vagy kiegészítő kiadványokban a nem latin betűs írású nyelvek neveit és szavait a magyar ábécé betűivel (vö. 10.), lehetőleg a forrásnyelvből (tehát más nyelv közvetítése nélkül) írjuk át. Átíráskor az idegen hangsort (pl. a kínai esetében) vagy az idegen betű- és hangsort együttvéve (pl. az orosz, az arab, a görög stb. esetében) nyelvenként szabályozott módon helyettesítjük magyar hangokkal, illetőleg az ezeknek megfelelő magyar betűkkel."
Szóval az MHSz célja is ez, csak az Akadémia a kiejtésre helyezte a hangsúlyt, úgy vélvén, hogy az átlagolvasónak az fontosabb, mint az eredeti írásjelek esetleges visszafejthetősége (bár amennyire tudom, a legtöbb esetben az sem megoldhatatlan feladat).
Ez ízlés dolga, ezzel nincs mit csinálni.
Mindjárt sírok...
Azért, mert a latin betűt nem írjuk át, tehát eleve fel sem merül, hogy miképpen kellene átírni.Ami a "kilométeres hosszúságú" posztokat illeti: így jár az ember, ha alaposan és részletesen akar válaszolni, pláne, ha nem egy embernek: egy idő után a válaszok feldagadnak... Pláne, ha valaki olyan, mint én, hogy elküldés előtt átolvassa még legalább egyszer, és itt-ott kiegészíti...