beküldve: 2008-05-21 22:24:41
(#370) Válasz alister (#369) üzenetére
Kioli
[ Gyalog ]
Kioli:
"a japán "a", bár kiejtésre hasonló, de jóval rövidebb mint a magyar."
Nézd meg kicsit jobban... Köze nem volt a hozzászólásnak a Y/J betűhöz Az "a"-ról volt szó, aminek japán kiejtése sem a magyar a-val, sem az á-val nem egyezik meg.

Sőt, az angolok 'a' hangjával sem. Akkor mi is a problémád?

A problémámat már többször is kifejtettem, nyilván nem vagy elég alapos, de még egyszer elmondom csak a te kedvedért. A probléma azzal volt, hogy egyesek azt az érvet hozták fel a magyar átírás mellett, hogy "így ki tudják ejteni a szót". Namármost hiába írja le bárki, hogy csan vagy csán, egyik sem felel meg a japán kiejtésnek. Így ezzel érvelni nevetséges. Így harmadszorra már érted?


Ha az angolok kitalálják a számítógépet te inkább az írógépet választod?

Izé, a narancs rossz kerékpár. És?

Értsd: a példád rossz.



Ha jól emlékszem volt egy nagyi főztjés szemetes hasonlatod régebben. Ezek szerint az is rossz.


Szerintem azzal a lépéssel, hogy behozták a kiadók a magyar átírást, egy teljes összevisszaság indult meg, amiben az ember a végén nem fogja tudni, hogy amit olvas, azt hirtelenjében Hepburnben vagy magyarosan olvassa. Szóval az egész magyaros átírás szvsz több bonyodalmat keltett, mint amennyi hasznot hozott.


Az igényes könyvkiadás és újságírás

értsd: ahol vagy az újságíró vagy a szerkesztő vagy legalábbis a korrektor ismerte a MHSz-t

mindig a magyaros átírást használta, amióta az a szabály. Hogy egyesek mit gányoltak ebbe a rendszerbe be, az teljesen irreleváns. Példa: tökmindegy, hányan írják azt, hogy muszály, attól az még úgy kell írni, muszáj. A vád befejezte.


Én a mangapiacról beszéltem, nem pedig általában a könyvkiadásról. Ilyen viszonylatban a válaszodnak semmi köze sincs a hozzászólásomhoz. Mi köze az igényes könyvkiadásnak az összevissza mangapiachoz? Ha én volnék az egyetlen aki nem érti, akkor valaki legyen kedves elmagyarázni.


Mystra:
Ha a japánok rábólintanak, és nemzetközileg is alkalmazzák a deformációk helyrehozására a kútbapotyogást, akkor lehet, hogy bungee lesz kötél nélkül. Jössz egy körre?

1. Nem is olyan régen felvetettem, hogy ha annó a Japán Császárságot a Magyar Királyi Honvédség szállja meg, akkor a japánok se a Hepburnt használnák...

Erre volt Horsee-nak egy remek válasza. Azt hittem már sikerült megemésztened.


1. Rosszul teszik. Biztos nem érzékelik, mennyire betegen néz ki a Szakura-csan. Szerintem azért elég nagy torzítás kiejtésileg is, de azt hiszem, azt már kitárgyaltuk (vagyis most nem kívánom a hosszas marakodást a három magyar hangzó közötti japán hangzókról. Majd holnap ).

Szerintem vegyél szépen vissza az arcodból, és próbáld egy kívülálló szemével nézni azt a szót, amiben teszem azt tobzódnak a ck-k, szó eleji/két msh közti y-ok, w-k. Szerinted objektíven szemlélve melyik idegenebb az átlagos magyar írásképtől: ez vagy a szakura?

És nem, nem kérek példákat, ahol a magyar nyelv használja ezeket az "objektumokat" - illetve ha mégis, akkor minimum mondjuk 50 köznapi használatú szót és kifejezés, hogy valami relevanciája is legyen a példádnak, ha már érvként hozod fel.


1. ck-k biztos nem
2. két msh közti y-ok, w-k? Légyszi egy példát!
 
új | válasz erre | moderátor
Szerk: 2008-05-21 22:30:26