Kioli:
Na erre majdnem mondtam valami szalonképtelent...
3. Mondjuk szerencsétlen szeretne gyönyörködni a japán írásjelekben a füzetén, vagy bárhol.
Na erre majdnem mondtam valami szalonképtelent...
Ne tedd.
Ellenben van helyes, és ahhoz képest helytelenebb.
A helyes ellentéte a helytelen, nem a helytelenebb. Leülhetsz, egyes.
Úgy látom, ha a viszonyszókból felelnél, egyest kapnál. Viszonyítás. Helyes, kevésbé helyes. A helyes fosztóképzős alakja a helytelen. A kevésbé valamilyen, az fokozottan fosztóképzős valamilyen. Éééérted?
Ember... Említettem a 80 hónapos megszállást. Erre te azt mondtad, hogy a katonák tovább voltak ott. Erre mondtam én, hogy ma is ott vannak, de ettől még nincs japán megszállva. Erre mondtad, hogy tévedek, és hoztad az afganisztános példát, hogy ők megszállva érzik magukat, hiába, hogy hivatalosan nincsenek. Erre mondom én, hogy a japánok sem hivatalosan nincsenek megszállva, és valszeg nem is érzik úgy. Ezek után benyomsz egy ilyen választ? Semmi értelme nincsen, amikor még a megszállást sem sikerül megkülönböztetnet a csapatállomásozástól.
Te nagyon te! Hol írtam olyat, hogy Japán ma megszállt ország? Afganisztán most van megszállás alatt, Japán meg a II. VH után volt (és nem csak abban a 80 hónapban, amikor úgy hívták).
Ott voltál? Tudod, hogy pontosan mennyi ideig tartották a japánok megszállásnak? Akkor honnan is veszed, hogy tovább, mint a hivatalos 80 hónap? Ellenben nem oszt, nem szoroz, hogy 80 hónap vagy 85, a lényeg ugyanaz. A Hepburn hamarabb keletkezett, és a megszállás idejére már bevett gyakorlat volt a használata. A Magyar Királyi Hadsereg hiába szállta volna meg 80/85 hónapra, nem változott volna a dolog, mert az átírást elsősorban a gazdasági kapcsolatok befolyásolják, és az óceán közepén - ahol a legközelebbi centrumtérség az USA volt - nyilván nem használták volna a magyaros átírást, amikor a legtöbb helyen az kellemetlenséget okozott volna.
És nincs bennük y?
Nincs!!! Éppen ez a lényeg! Az. Y. Ott. Nem. Egy. Önálló. Betű. Felfogtad vagy lerajzoljam?
Inkább mutogasd, vagy faragj rá rímet
"amúgy erről még az amerikaiak is elismerték, hogy megszállás volt, tehát fogalmam sincs, min pörögsz..."
Nagasaki és Hiroshima bombázása nem volt megszállás.
Nagasaki és Hiroshima bombázása nem volt megszállás.
Ja, nem is volt köze a két atombombának a megszálláshoz.
Látom, ezek az érv-izék nem mennek neked...
De nem az atombomba volt a megszállás. Az egy dolog, hogy volt köze hozzá, de nem azonos. Na látod, ilyenek a te válaszaid is néha.
1. Légy oly kedves a teljes alkotmányt fejből.
2. Megint ott vagyunk, ahol a part szakad. Te tudod fejből a teljes MHSz-t? Na látod.
3. Mert nem értelmes.
1. [Link]
2. Nem. De amit nem tudok, azt megnézem, hogy kell, mielőtt használnám.
3. Mert értetlen vagy.
1. Ez aztán a fej.
2. Igen, és minden szót ellenőrzöl, igaz? Amikor valaki japánról ír cikket, nem az jár közben a fejében, hogy vajon a MHSz mit is mond az ilyen esetekről. Mikor sétálsz az utcán, és belebotlasz egy rakás szemétbe, nyilván mindig fellapozod a Btk.-t, hogy vajon azt most úgy szabad-e. Ugye nem? Ugye nem töltöd minden pillanatodat a szabályok olvasgatásával?
Na és melyik a helyes, a csan a csán, vagy a chan?
Csan. Remélem boldog vagy.
Miért nem a csán? A japán elég á-san ejti, miért ne lehetne az a helyes? Na, ezt válaszold meg.
Horsee:
Alister, a googlenek van egy olyan funkciója,- igen hasznos - hogy "Keresés - magyar oldalak".
Jepp, erre már írtam korábban.
Ismét a kiragadott szövegmondat effektus.
Mystra:
Elismerték (ha nem lett volna egyértelmű) = régebben. Tehát nem most "jöttek" rá, hogy akkor és ott mint megszállók voltak, hanem akkor (tudod, háború volt, meg ilyenek, és akkoriban még kevesebbet adtad a háborús cselekmények kozmetikázására).
Az, hogy később azt mondták, hogy "ez már nem megszállás, mi csak szegény japánokra vigyázunk, nehogy bajuk essék...": ezen nem változtat. Hogy de facto továbbra is ott szinyelt az US Army, azon még kevésbé.
"ez már nem megszállás, mi csak szegény japánokra vigyázunk". Tájékoztatlak róla, hogy ez gyakorlatilag is így volt, és máig is így van. A műveltebbek ismerik a Japán alkotmány híres 9. Paragrafusát. „Egy igazságosságon és renden alapuló nemzetközi békére komolyan törekedvén a japán nép mindörökre lemond a háborúról, mint a nemzet szuverén jogáról, és az erő használatáról és az azzal való fenyegetésről, mint eszközökről a nemzetközi viták intézésében. Annak érdekében, hogy e célt megvalósítsa, soha nem fog fenntartani földi, tengeri vagy légi erőket, sem más háborús potenciált. Az államnak nincs joga hadviselésre.” /Idézet az 1947-es pacifista alkotmányból/