Igen, ez egy érdekes dolog. A de gozaru-t nagyjából lehetetlen értelmesen lefordítani, a harmadik személy pedig alaposan összekavar mindent.
Mindkettő olyan kifejezés, ami a japánoknak, akik rengeteg szamuráj/nindzsafilmet láttak, értelmes, még ha teljesen hülyének is néznének, ha most elkezdeném használni. Olyasmi, mintha magyarul úgy beszélnék, hogy odamene vala.
Ha közvetlenül magyarra fordítjuk ezeket, akkor legtöbbször értelemzavaróak lesznek, ami a japánban nem áll fenn. Ezért inkább az általános üzenetre koncentráltunk: mindkét dolog arra utal, hogy Kensin nagyon (néha már körülményesen) udvarias ruróniként, és röviden, agresszíven, célratörő módon beszél battószaiként.
Az angolban ugye elhagyták a de gozaru-t és megtartották az áttett harmadik személyt (this one). Ez sajnos magyarul még ennyire sem működne, mert a "one" angolban szerencsésen inkább személyekre értett, nemcsak tárgyakra. Magyarban ugyanez "ez itt" helyett "ő itt" kéne legyen, ami nemcsak furcsa, hanem sok esetben értelemzavaró is. A japánban viszont mindez nem áll fenn, mert ott mindenki érti ezt a fordulatot. (A legközelebb talán az "ez a személy" lenne, de az meg egyszerűen nem fér bele minden buborékba...) Összességében ezért lett az a döntés, hogy direkt fordítás helyett inkább az üzenetet próbáljuk a fordítással közvetíteni.
Mindkettő olyan kifejezés, ami a japánoknak, akik rengeteg szamuráj/nindzsafilmet láttak, értelmes, még ha teljesen hülyének is néznének, ha most elkezdeném használni. Olyasmi, mintha magyarul úgy beszélnék, hogy odamene vala.
Ha közvetlenül magyarra fordítjuk ezeket, akkor legtöbbször értelemzavaróak lesznek, ami a japánban nem áll fenn. Ezért inkább az általános üzenetre koncentráltunk: mindkét dolog arra utal, hogy Kensin nagyon (néha már körülményesen) udvarias ruróniként, és röviden, agresszíven, célratörő módon beszél battószaiként.
Az angolban ugye elhagyták a de gozaru-t és megtartották az áttett harmadik személyt (this one). Ez sajnos magyarul még ennyire sem működne, mert a "one" angolban szerencsésen inkább személyekre értett, nemcsak tárgyakra. Magyarban ugyanez "ez itt" helyett "ő itt" kéne legyen, ami nemcsak furcsa, hanem sok esetben értelemzavaró is. A japánban viszont mindez nem áll fenn, mert ott mindenki érti ezt a fordulatot. (A legközelebb talán az "ez a személy" lenne, de az meg egyszerűen nem fér bele minden buborékba...) Összességében ezért lett az a döntés, hogy direkt fordítás helyett inkább az üzenetet próbáljuk a fordítással közvetíteni.