Végül feláll, és úgy dönt, elmegy a közeli kocsmába, hogy ugyon valamit. Belépve egyből a pult felé megy, ám félúton körbenéz. Két ismerőst is lát, s bár mindkettő megváltozott, egyikük láttán megfagyott az ereiben a vér. ~El kell tűnnöm innen~ gondolja, miközben a közeledő kocsmárosnak int, hogy nem kér semmit. Pár másodpercig csak nézi a másik kettőt, majd sarkonfordul és kirohan a kocsmából. Kezéből kiesik a diploma, halkan leesik a koszos földre, ám ő nem törődik vele, csak fut, ki az utcára, onnan pedig haza.

Sorry, mennem kell, mert hnap korán kelek. Jóéjt, sziasztok