alister
[ True mangafan ]
Ward nem is lightos sztori
Említettem az előképek között Anita "ebbe még Kovi is belepirulna" Blake-t is. Ott tulajdonképpen a szerzőnek sikerült elérnie a mélypontot, nem hiszem hogy a Leláncolt Nárcisszusz után tudna újat produkálni.
Uncsi volt már, hogy a vámpírok mindig embert öltek, vérüket itták.
Izé... a vámpírok definíciószerűen embert ölnek és/vagy (legalábbis) vért isznak. Ami nem ezt csinálja, az nem vámpír.
nekik is lehetnek érzéseik, lelki problémájuk.
Persze, meg kedvenc plüssnyuluk és gyóntatójuk, meg pszichológusuk is...
"Ó jaj, olyan borzalmas a halhatatlanság! Ó jaj, olyan borzasztó, hogy vért kell innom! Ó jaj, minő szörnyeteg vagyok! De túl gyáva vagyok megvárni a megváltó napkeltét... Ó borzalam!"
*öklendezik*Ja és ezt a labdát Anne Rice már lecsapta...
Egyébként megjelenés napján vezette a sikerlistákat, sokan szeretik.
A népszerűség nem azonos a minőséggel.
csak egy dolog közös hogy mind a kettőben vámpírok a főszereplők.
Csak Ward-nál (ahogy a szavaidból kiveszem) nem isznak vért, de azért vámpírok. Hát persze. Az Alkonyatban meg nem égnek el a napfénytől. Milyen eredeti. A következő mi lesz? Filozofáló zombik?
Colenál pl rengeteg fantasy lény szerepel.
Lehet, hogy kezd unalmas lenni, de Anita Blake. De mondhatnám akár a Underworld című szutykot, vagy akár a World of Darkness-t is.
Kenyon sorozata meg már majdnem a 30. kötetnél tart, annyira népszerű.
Ami semmit nem jelent, pláne nem minőséget.
Szerelem meg fontos, izgalmak mellett kell az is.
Ja, nyilván, többszáz éves élőholtak szerelmi élete, az kell...
Yaven: Dz le van sajnálva
"A napra lehet nézni, de nem egészséges."