Ugyanígy ha valakiben előtör valamilyen recesszíven öröklődő mentális üzemzavar vagy egyensúlyhiány (akár szervi eredetű), arról legkevésbé ő tehet. Nyilván nagyon kemény munkával lefaraghat valamicskét a jobb képességűnek születettel szembeni hátrányából, de ne felejtsük el, hogy akár a nagyon jó adottságú is dolgozhat olyan keményen... Hogy ez nem igazságos? Hogy ez azt jelentené, hogy az embereknek nincs ugyanakkora esélyük az érvényesülésre? Az élet a legkevésbé sem igazságos...

Én ismerek személyesen olyan professzort, aki nem elég szűk körben dicsekedett vele, hogy nála még senki sem szerezett hármasnál jobbat, pedig ötven éve "tanít"... Meg olyat is, akinél egy csinos lány egy jeggyel jobbat kap, de egy jóképű fiú kettővel rosszabbat... És van olyan is, hogy a vizsgáztatónak rossz napja van, és megbuktat mindenkit, de nincs több vizsga, hogy szerencsétlen gyerekek javíthassanak... De olyanról is hallottam már, hogy műszaki egyetemen a csoportnak véletlenül egy felsőbb évfolyam tesztjét hozta be a tanár, de ahelyett, hogy beismerte volna, hogy hibázott, inkább megbuktatott mindenkit (mert persze első évesként fogalmuk sem lehetett a másodikos anyagról)... Egyik ismerősöm ismerőse pedig azért kényszerült egyetemet váltani, mert egy cikke miatt közölte vele az egyik tanszékvezető, hogy ő ott nem fog diplomát kapni... Vagy ugye József Attila és Horger Antal úr...