A farkas értetlenül vakarja a fejét. -Pedig mostam fogat...- motyogja.

-Azt nem lehet- int nemet a fejével a vérfarkas -ha egy farkas megtalája a párját, akkor örökre az marad a párja, nem lehet lecserélni... Különben is szeretlek drága egyetlen Kajoum- És ezzel a zárómondattal megcsókolja főhősünket.

-Na jó akkor nem emlékszel... de akkor is a feleségem vagy- mondja immár ingerültebb hangon a vérfarkas. -Most pedig azért jöttem ide mert úgy gondoltam ideje lenne összeköltöznünk-

Ezen még egy bő órán keresztül vitatkozott Kajou és a vérfarkas, mialatt a vega sárkány és a vámpír popcornt eszegetve figyelték a jelenetet

Nem rossz. Mi is voltunk annak idején ilyesmi helyzetekben a barátnőmmel, annyi különbséggel hogy köztünk én voltam a magas és ő volt az, aki a vállamig se ért. Már eleve az is vicces volt amikor osztálytársak voltunk és rögtön első nap egymás mellé ültettek minket, nagyon befigyelt akkor főleg mikor felálltunk, hogy én voltam a legmagasabb ő meg a legalacsonyabb a lányok közül... Ennek ellenére egy ideig legjobb barátok voltunk és szinte mindenhova együtt mentünk.

Válasz Misaki Mei (#43024) üzenetére

-Pedig össze is házasodtunk Las Vegasban-

Oosaki Nana (Nana)

Hát Kajou drágám, nem is ismersz meg? -kérdezi a vérferkas, amikor a főhősünk olyan értetlenül nézett rá.

A vérfarkas és a vámpír rögtön ellenségesen néznek egymásra, míg a többiek barátságosan köszönnek a vérfarkasnak

Válasz JaakuHebi (#281) üzenetére

Oké... Ezen most szószerint szakadtam

Válasz Misaki Mei (#43020) üzenetére

Ivan Braginski

Egyszer csak egy taxi jött velük szemben (igen az erdő közepén), megállt mellettük és kiszállt belőle...

Ezután Kajou, a vega sárkány és a vámpír mentek tovább...

Én az északi parton szoktam lenni. Zánka környékén.

Válasz Misaki Mei (#43017) üzenetére