RéKA: Sajnálom!
FOKI: Rendelésekkel kapcsolatban tájékoztatni az ügyfeleket sincs nagyon idő ahogy látom. Nem baj, megoldottam máshogy, máshonnan. Legközelebb inkább külföldről rendelek angol nyelvű mangát, itthonról soha többet semit, ami animéhez és mangához kapcsolódik.
RéKA: TANKó SZILVIA: ilyen ötletes levelekre nincs kapacitásunk válaszolni. Ne csak írjál, olvassál is. Például a szerzői jogokról
TANKó SZILVIA: Én is írtam e-mailt, hátha vàlaszt kapok a kérdésemre, de sajnos még mindig semmi..nem értem amúgy, hogy azokat a mangákat, amiket szarrà keresnek minden csoportban, miért nem kezdik el egy alacsonyabb példányszámban nyomtatni
FOKI: Lehet előbb el kellett volna olvasnom a dumáldát, mielőtt rendelek bármit is. Igaz én még csak előző hét kedden rendeltem, de megkéne érkeznie most hétvégig. Emailre persze nincs válasz. 2020-ban miért is kéne válaszolni egy emailre.
Az üzenetküldéshez be kell jelentkezni!
Történet
Mangatörténet-gyorstalpaló: szerzők, címek, mérföldkövek. Meg néhány érdekes adat és ízes plektyka, ha olyan részhez érünk. Ha legközelebb majd gyerekesnek nevezik a kedvenceidet, vágj vissza egy tucat névvel és évszámmal.
Hatni szokott 
A társadalomkritikus toba-e rajzokat az Edo-felvirágzás nagyvárosi életét bemutató ukijo-e nyomatok követték. Az első megjegyzendő név Sumboku Ooka, aki az 1702-ben olyan fanyomatokkal készített könyvet adott közre, melyben lazán kapcsolódó történeteket, meséket illusztrált, a képeket pedig helyenként szöveggel kötötte össze. Ha nagyon akarjuk, ez volt az első képregény, ami Japánban megjelent, szóval egy merész húzással nevezzük ezt az első mangának.
A legtöbb ilyesféle, manga-történelemmel foglalkozó írás a manga kifejezés megjelenésével, és Hokuszai Kacusika munkáival kezdődik. Mi most egy kicsit tovább megyünk. Jóval azelőtt ugyanis, hogy a manga szó megszületett volna, Japánban már sokszorosítottak olyan rajzokat, amelyeken felfedezhető a modern manga jónéhány stílusjegye, és itt nem az óriásrobotokra gondolunk Sőt, még ezeknek is van előzménye.