Részletek hamarosan!

Mivel szakabatója eltörött, Kensin felkeresi a kovácsot, aki készítette, azonban csak a
fi át találja. Szeiku viszont felhagyott a gyilkos szerszámok készítésével, már nem kardokat, hanem kizárólag konyhakéseket kovácsol, és így Kensint is elutasítja. A vándor tiszteletben tartja a fi ú döntését és távozik - csakhogy közben Sisio kémei megtudják, hogy a legendás kovács még készített egy utolsó pengét. Eközben Sisio megérkezik Kiotóba, és összegyűjti tíz tábornokát, hogy átvegyék az uralmat Japán felett...

Kensin végre találkozik rettegett utódjával, Sisióval, és semmi oka bizakodásra - a hitokiri őrült, de okos őrült. Ráaádul annyira erős, hogy Kensinnek még a jobbkezével is alaposan meggyűlik a baja. Sisio ultimátumot ad Himurának - találkozzanak Kiotóban, és ott fejezzék be a küzdelmet. Akkor viszont már az Emberölővel akar harcolni...

Kensin nem akarja társait és barátait belekeverni a Sisióval vívott harcba, ezért elbúcsúzik Kaorutól és sietve Kiotó felé veszi az irányt. Ezt azonban senki sem veszi jó néven - külön utakon ugyan, de mindannyian útra kelnek. Időközben Kensin egy örökmozgó nindzsalánnyal kénytelen tovább haladni, aki azért kelt útra, hogy megtalálja korábbi társait - az Onivabansút. Márpedig Aosi is éppen Kiotóba tart, hogy Kensinnel megküzdhessen!

Egy különös alak feltűnésével veszi kezdetét Kensin történetének egyik legsötétebb szakasza - Szaito Hadzsime, a Sinszengumi harmadik osztagának egykori kapitánya  látszólag azért jött, hogy befejezetlen ügyét lezárja az emberölővel. Valójában azonban jóval többről van szó... a tét nem más, mint Japán jövője, és a szálakat a legmagasabb szinteken mozgatják.

Kensin harca Raidzsútával, ami eldöntheti a Meidzsi-korszak kardművészetének sorsát, döntő részhez érkezett. Egy biztos, Raidzsúta nem riad vissza semmitől, hogy a technikájára épülő iskolát a legnagyobbá tegye!
Eközben egy régi barát és harcostárs felbukkanása Szanót is próbára teszi. Mennyire hisz Kensin ideáljaiban az egykori Szekihótai-harcos, és visszatérne-e a tettek mezejére, ha alkalom adódna megdönteni a korrupt kormányzatot?

Jahiko először tapasztalja meg közvetlen közelről, hogy mekkora felelősséggel jár a védelmező kard művészete: nem csak a kardforgató, de védenceinek élete is a győzelmén múlik. De azt is megérti, hogy a felelősség súlya egyben erő is.
Röviddel ezután egy rejtélyes óriás tűnik fel a szomszédos dódzsóban, és rövid úton elintézi annak mesterét. Raidzsúta nem kevesebbet akar, mint feltámasztani a kardforgatás régi fényét, és felszámolni a fakardra épülő „elpuhult” iskolákat. Csakhogy a kard fegyver - a feltámasztás egyet jelent a vérzivataros idők visszatértével is. Ezt pedig Kensin nem engedheti. A kérdés azonban az, képes lesz-e megakadályozni?

Sinomori Aosi egykor az edói kastély elit védelmét, az Onivabansút vezette - de most, hogy a restaurációval véget ért a hadak és a sógunátus kora, négy legjobb emberével együtt hontalanná, és céltalanná vált. Ha valakit csak a harc éltetett, annak békében sem marad más, mint az elveihez való hűség. Azonban így, hogy Megumi élete a tét, hiába érez együtt, Kensin nem tehet mást, minthogy szembeszáll velük, és harcol, amíg akár csak egyikük is áll.

A „Pókháló” - finomított ópium, amit olcsóbban lehet gyártani, és kétszeres áron eladni. Takani Megumi, egy híres orvosdinasztia utolsó sarja az egyetlen, aki ismeri az előállításhoz szükséges titkos formulát, és a gátlástalan üzletember, Takeda Kanrjú számára ő a kincsesbánya, amire kiterjedt bűnszövetkezete épül. Hiába szökik el a lány, a döntés nem ilyen egyszerű: ha Kanrjúnak dolgozik, még több ember halálát okozza, ha viszont Kensinékkel marad, könnyen lehet, hogy ők kerülnek halálos veszélybe...

Kensin, a sógunátus-kori Japán végnapjainak legendás emberölője ma álnéven, egyszerű vándorként az élet megóvásának szenteli tudását. Vannak azonban, akik nem tudták, vagy nem akarták elhagyni a hitokirik útját. Mit tehet Kensin, ha egy aktív emberölővel kell élethalálharcot vívnia, miközben ő a vándorévek során igencsak kiesett a harci formájából?