Válasz Nemes1s_2.0 (#1692) üzenetére

Válasz Nemes1s_2.0 (#1690) üzenetére

Te meg min vigyorogsz ennyire, Sophie?

Válasz Vadóc (#1676) üzenetére

Egy kis kezdőlöket az esti játékhoz.

Másnap szokatlanul korán kel, kissé nyújtózik, hogy megmozgassa elgémberedett izmait, míg végül belebújik az ágy végében lógó szürke köntösbe. Kilép az erkélyre, és vet egy pillantást az alatta elterülő kertre, és a távolban húzódó, murvával felszórt útra. Kissé összezavarodott a tregnapi események miatt, és nem nagyon tudja, mihez kezdjen ezek után. Halkan sóhajt egyet, s két összekulcsolt kezére dönti a homlokát. Nem tesz semmit, csak némán mered maga elé.

- Talán mert olyat fogok kapni, amikor Udin visszajön Afrikából, hogy amíg élek, megemlegetem, az már az egyszer biztos... De most már ideje mennem. Még látjuk egymást, azt hiszem - azzal meg egy gyors csókot adott a másiknak, s kiúszott a partra. Röviddel ezután, futva eltűnt az erdő fái között.

Na én megyek, jóéjt, szia

Válasz Nemes1s_2.0 (#1671) üzenetére

~Állj, állj ennek nem lesz jó vége!~ dübörgött fejében a gondolat, miközben megbabonázva figyelte, ahogyan Axon egyre közelebb hajol hozzá. Amikor az megcsókolta, az első reakciója az volt, hogy legszívesebben ellökte volna magától, de aztán meggondolta magát, és inkább hű tükörképként viszonozta a csókot. Amikor vége lett, megengedett magának egy aprócska mosolyt:
- Szerintem épp most mentünk át teljesen idiótába. Szó szerint.

Válasz Nemes1s_2.0 (#1669) üzenetére

- Ezt teszi a Vér, tudod? A testem normál hőmérséklete 40 fok körül mozog. De a jég közelében ez a szám egy kicsivel magasabb lesz... De... Te meg mit csinálsz? - vet egy döbbent pillantást Axon tenyerére, ami éppen az ő arcán nyugodott.

Válasz Nemes1s_2.0 (#1667) üzenetére

Elismerően füttyent egyet:
- Nem mindennapi mutatvány, azt meg kell hagyni - a felé nyújtott kezet egy darabig gyanakvóan figyeli, majd végül elfogadja, de nem mászik fel a hegyre, Axon mellé.
- Azt hiszem, hamar felolvasztanám az egészet - von vállat - Tehát ezt inkább kihagyom.

Válasz Nemes1s_2.0 (#1665) üzenetére

A valóban vicces szituáción elneveti magát, majd megszólal:
- Azt hiszem, ezen könnyen segíthetünk - motyogja, s kezével megérinti a másik arcát, és hagyja, hogy a Vér által termelt hő átrohanjon Axon testébe, ezzel megszüntetve a jeges börtönt.
- Probléma megoldva - húzza el a kezét, majd csak nézi a mágust. Nem nagyon érti, mi folyik körülötte. A vizet leszámítva.

Válasz Nemes1s_2.0 (#1661) üzenetére

Válasz Nemes1s_2.0 (#1662) üzenetére

Amikor a jeges víz kissé megnyaldossa a vállait, ügyet sem vet rájuk, hiszen a Vér valósággal ontja magából a hőt, ami megolvasztja azt a tömböt is, amin Axon éppen áll, így a fiú is a vízben köt ki, igaz, a körülötte lévő víz pillanatok alatt jéggé fagy. Újra a mágusra néz, és próbál valamit kiolvasni annak tekintetéből, de sajnos nem jár sikerrel... Nem lát benne semmit.
- Most mi van? - kérdi egy idő után.

Válasz Nemes1s_2.0 (#1659) üzenetére

Válasz Nemes1s_2.0 (#1656) üzenetére

- Ja persze... Na nem érdekes, már kezdem megszokni, hogy egy idiótával hozott ösze a véletlen - azzal ruhástól újfent fejest ugrott a tengerbe, és csak jó pár méterrel később jön ismét annak felszínére. Egy pillanatra megfordul, lopva rámosolyog a másikra, majd gyors tempóban úszik tovább.

Válasz Nemes1s_2.0 (#1655) üzenetére