- Visszamehetünk - szólt Damien.
Visszasétált a vízbe és elkezdett úszni. Időnként lemerült és megnézte a tengerfeneket. Késével kinyitott kagylókat és amelyikbe evolt abból vett ki igazgyöngyöket. Mikor elfáradt a víz tetején lebegett és a holdat nézte.

Damien teljesen elmerült a vízbe. Érezte hogy a friss tengervíz teljesen felüdíti. Lemerült a tenger aljára és körülnézett. Látott egy csomó csillogó halat és egy csomó kagylót. Az egyiket felemelte és a késével szétfeszítette. Egy fekete igazgyöngy volt benne, amit ki is vet belőle. Felúszott a víz felszínére és odaúszott Sophiehoz.
- Ezt most találtam. Nekedadom. Nekem van belőle sok. Kellenek a varázslatokhoz.

Damien kikerült a fröcsköléseket és ugyanúgy rátette a kezét a víz felszínére. Sophie mögött egy hullám keletkezett ami teljesen elborította a lányt aki el is tűnt a vízben.

- Nem mert a végén még megfázol. És akkor ki vigyáz majd rád amíg meggyógyúlsz, és ki vigyáz addíg a lányodra? Igaz jó addíg legalább fel lehetne mérni hogy a lányod mennyire fogékony a tanításokra. Így is szerintem túl lengén öltöztél. A víz nem hideg neked? Tudom hogy halhatatlan vagy de eggyütjár azzal is hogy soha nem betegszel meg?

Damient felkészületlenül érte a fröcskölés. Elvigyorodott és kínyújtotta a kezét és a víz felszínére tette. Sophie körül a víz körös-körbe felemelkedett és ráömlött a lányra. Mikor a vízfal eltünk a lány csuromvizesen állt előtte.

- Ha már ennyire akarod - vonta meg a vállát az elf.
Damien felállt és levette a pólóját. Felsőtestén elővillantak a harcokba és a menekülés közbe szerzett sebek vágások amik majdnem a teljes felsőtestét beborították. Ledobta a pólóját a cuccaira és térdig belement a tengerbe. Megállt és elnézett a vizen a távolba. Csak egy hajót látott a vízen messze ringatózni. A hajába belekapott a hűs szél és meglengette. Érezte hogy talán ezen a környéken végre nyugalomra nyerhet.

- A klánom a tanításait 6 éves kortól tanítjuk. És nagyon hálás lennék ha taníthatnám a lányodat. Rosszat nem tanulna. Ha meg neked nem felelne meg akkor elviheted tőlünk. Igaz a miénknél jobb nevelést nem nagyon kapna sehol.

- És hogy tervezed a lányod jövőjét? - kérdezte Damien - Szivesen bevenném a tanítványok közé. Most ilyen időkba minden tanítványt szivesen fogadok. Láttam rajta hogy értelmes kislány és biztos nagyon fogékony is a tanulásra.

- Szeretném ha a klánom újra egyesülne és megerősödne. A jövőben meg szeretnék egy nyugodt életet. De sajnos addíg sok gondom lesz majd. Meg kell hogy keressem a klánom túlélőit egyesítenem kell a tudásunkat és meg kell alapoznom a fiatal növendékek tudását is.

- Hát ebben nem tudok segíteni. - szólt Damien
Ledőlt a lány mellé a földre és nézegette a holdat és a csillagokat.
- Látom az Aeron csillagképet. A népem szerint az szerencsét hoz. Kívánjál valamit.

- Nem köszönöm - utasította el az ajánlatot Damien - Egy nap csak 2 szálat szívok el. És hogy van a lányod? Hogy viseli? Kevesen vannak akiknek ilyen a gyerekkoruk.

- Te úszhatsz ha akarsz. - szólt Damien - Megvárlak itt. Úgyis pihennem kéne.
Damien leült Spohie mellé a földre, térdeit felhúzat és rátette a fejét. Haját szép lassan fújta a szél miközbe beszélt.
- Nincs is jobb ilyenkor mint a tengeri levegő.

- Nem - szólt Damien - Jin elkísért egy házhoz és ott megmutatott egy szobát. Mikor ott maradtam akkor jutott eszembe hogy olyan hamar eljöttünk innen hogy itfelejtettem a hátizsákomat amibe a cuccaim vannak. Kellenek belőle könyvek meg az alkimistafelszerelésem.

Damien bement a szobába és körülnézett. Az egész szobába nem volt semmi csak egy ágy meg egy asztal székekkel. Az asztalt eltolta a szoba sarkába és rátette a székeket. A szoba közepére állva elővette a kését és megvágta a kezét. A vérével mágikus pentagrammot rajzolt a padlóra és kilépett belőle. Elővette Sophie hajszálát amit még akkor vett le a lány válláról amikor másodszor találkoztak és mögötte állt. Betette a lány hajszálát a pentagram közepébe, mire az azurkéken felizzott és a közepén megjelent Sophie képe amint a tengerparton áll. Mielőtt belelépett volna a pentagramba egy mintát rajzolt a szoba falára hogy ha vissza akarna térni oda akkor ne keljen gyalogolnia hanem csak teleportálnia kelljen. Miután ezzel megvolt belelépett a pentagramba. Mire pislogott máris ott ált Sophie mögött.
- Látom nagyon tetszik neked ez a hely, hogy mindíg itt kötsz ki.- szólt a lányhoz.

-Értem. Köszönöm a tanácsot. Nem sürgetnélek de fáradt vagyok. Hol van az a szoba amit mondtál? Minnél hamarabb ki kéne pihennem magamat és összeszedni a klánt.