Sziasztok,

Igazából azért regisztráltam magam ezen az oldalon, hogy hozzászólhassak ehhez a témához. Eredetileg csak azt akartam itt megnézni, hogy a Kensinnek hány része jelent meg magyarul...

Azt kell mondjam, hogy én a japán nyelv magyar átírása (nem a magyarítás mellett, mert a kettő nem ugyanaz) mellett vagyok három okból.

1. A magyar nyelv szinte tökéletesen képes visszaadni a japán szavak eredeti fonetikáját, egyedül az l és r között található hang nem adható vissza tökéletesen magyarul, (de az r elég közeli hang).

2. Én munkám során napi kapcsolatban vagyok japánokkal, a kolléganőim, akik nem ismerik a japán nyelvet, rendre a Hepburn átírás magyar olvasatán nevezik őket. Igy lesz a helyesen Hidzsikatának ejtett névből Hijikata, a Haszegavából Hasegava, és még sorolhatnám. Ha én lennék Hidzsikata, akkor engem rendkívüli módon bosszantana, hogy nem tudják helyesen kimondani a nevem...

3. Japánban általánosan két átírást használnak a japán szavakhoz, az egyik a hivatalos (bocs, de nem emlékszem a nevére), a másik a Hepburn. A hivatalos átírásban nem tesznek különbséget az "sz" és az "s" hang között, mindkettőt s-nek írják, a "t" és a "cs" hangok esetében mind a kettőt t-nek. Ez a hivatalos átírás tökéletesen visszaadja a japán nyelv logikáját, egyszerű is, ezért japán nyelven való gépelésnél álom használni. Viszont mégsem ez az elterjedt átírási módszer, és ennek az az oka, hogy a kiejtést nem tükrözi tökéletesen, ezért az angolul beszélőknek meggyűlik vele a bajuk. A Hepburn átírásnak pont az a lényege, hogy tükrözi a japán szavak angol kiejtését, ezzel megkönnyíti a beszédet és a nyelvtanulást, ezért rendkivül praktikus angolul beszélőknek. Ha ugyanebből a logikából indulunk ki, akkor nálunk érdemesebb a magyar átírást használni, ugyanis ez segíti a beszédet és a nyelvtanulást.

Ami azokat az érveket illeti, hogy a magyar átírással nem lehet elég infót szerezni a világhálón és egyéb helyeken, ez részben igaz, de... Ezt könnyen lehet orvosolni egy kis utána nézéssel. És őszintén szólva szerintem nem nehéz megtanulni két átírási rendszert, csak egy kis erőfeszítés kell hozzá. A japán nyelv ennél sokkal nagyobb nehézségeket rejteget.

Egyébként én mindhárom átírást szoktam használni attól függően, hogy éppen mit csinálok: ha japánul gépelek, akkor a hivatalost átírást használom, ha magyarokat tanítok japánul, akkor a magyar átírást, és ha japánokkal, vagy külföldiekkel társalgok a japán nyelvről, akkor a Hepburnt. Lehet, hogy bonyolultnak tűnik, de így praktikus...

Sziasztok
じゃ、またね