A szamurájok nem csak a Katana használatát tökéletesítették már-már művészi szintre, han az íjjat is (Kami). Egy szamurájnak nem csak álló, hanem lóháton, sokszor vágta közben kellett pntosan céloznia ellenfele testére.

Szerintem a szamurájok a szamuráj élet nagyon jó. Ha lenne elegendő önuralmam és türelmem én is követném azt az utat. Mert a az az élet nyugodt, és békés. Nagyon szeretnék úgy élni...

A Katanánál pedig nincs szebb és erősebb kard. Egy kard ami 6 hónapig készül az csak kíválló lehet...

koxi xepen!!!!

Remélem tudtam segíteni

Karate edzőm a nyáron sok évnyi gyűjtögetés után szerzett egy igazi, ízig vérig japán kardot. Szerencsére a szokásos fejlevágásos élességi tesztet nem akarja majd rajtunk elvégezni ^^''

mi volt a neve?

Karácsonyra kaptam egy szamurájokról szóló könyvet, már el is olvastam nagyon tetszett.

h hivjak azt a konyvet?..
erdekelne engem is..
:P

*Felesleges idézet törölve. A moderátor*

Nemrég olvastam /nagyjából/ egy japán ikönyvet a japán kardokról. Érdekes volt, főleg az, hogy minden császárnak más-más jellegzetes kardja volt, amit a könyvben be is mutattak. Ha mégegyzser lesz 40k-m, tuti veszek egy Katanát :3

Miket ígértem én?
Szóval azóta volt géphalál, így az írást újra kell majd konstruálnom - ha még mindig van rá igény.

Csigalépcső ügyben Elnarnál a pont: anno egy szerepjáték során a tápos lándzsásnak egy csigalépcsőn felfelé kellett volna nyomulnia - de a fegyvere nem fért el.

Úgy értettem, csigalépcsőn felfelé.

Tök jó, hogy egyes helyekre már ellátogatnak ilyeneket bemutatni.
Általában dojókban az első óra ingyenes, érdemes kipróbálni párat.

Amúgy a legtöbb helyen (eddig ahol voltam mindenhol) az eleinte simán esést és gurulást tanulnak, bemelgítés után és legvégül rendeződnek párokba, ahol különféle technikákat tanulnak, tökéletesítenek. Ugyhogy amit a tanár bemutatott az egy ugymond "átlagos" óra volt, azzal a különbséggel hogy az edzések minimum 1,5 órásak, néhol akár 4 óráig is tartanak.

Emellett van pár jó könyv, amiből (párral) relatív jól elsajátítható pár techinka, ilyen az "Aikido, és a dinamikus gönb" is....
((ha valakit érdekel szívesen írok róla, ha szól))

Én (is) örülnék, ha egyszer nekünk is mutatnák ilyesmit. Ráadásul, nekünk elmaradt a tesi (pont akkor, mikor kezdtem megszeretni ) és még csak egy szót se mondtak, hogy be lesz pótolva.

Helyette matek volt.

Meg igazából osztálytársamat is sikerült a Japán kultúrára felfigyeltetni.

Egyébként én olvastam olyan könyvet amibe voltak

támadódzsucuk,

Szamurájok stb.

A Szamurájokról teljesen átlagos dolgokat írt a könyv szerzője.

Jobb topikot nem találván, ide írom le a mai élményemet.

A mai tesióra keretében tartottak nekünk egy kis japán harcművészeti bemutatót. A mi sulinkba járt a Nememlékszemanevére Dodzsó egyik mestere, úgyhogy meg lettek hívva.

A két 3 danos mester hozott magával pár 3-5 kjús diákot is.
Először elmondták, hogy mi fán terem a japán harcművészet, aztán elmondták, hogy milyen taidzsucuk vannak. (Haver elmésen megkérdezte, hogy gendzsucukat nem tanulunk-e? )
Utána a rövid bemelegítés után el is kezdtünk párat gyakorolni.
Először háromféle gördülést tanultunk. Nekem nem volt valami nagy kunszt, mert parkour közben is ugyanezt kell csinálni. A lényege, hogy nem a gerincen kell átgördülni, mint a bukfencnél, mert itt pont az a lényeg, hogy ne sérülj. Szóval a váll-másik csipő vonalon kell átgördülni, így csak egy ponton érintkezik a gerincünk a talajjal. Ezt csináltuk térdelő helyzetből előre, térdelő helyzetből hátra és álló helyzetből előre is.
Ezek után megtanultuk, hogy kell úgy esni, hogy előnyös pozícióba érkezzünk, minél kevesebb sérüléssel.
Sajnos csak 45 perc állt rendelkezésünkre, ezért már csak egy támadódzsucura maradt idő. A szenszei úgy kezdte, hogy "hasznos fogás a szalagavatóra".
A lényege, hogy párokba álltunk, az egyikünk megfogta a másik gallérját. A másik balkézzel megfogta a kezét, jobbal rácsapott az alkarjára, és felsőtesttel belefordult, közben a két kezével meg kicsavarta a kezét. Ez igazából az ellenfél egyensúlyának elvesztését eredményezi, komolyabb sérülést nem okoz, de nagyon hasznos.

Egyszóval sikerült egy kis Japánt varázsolniuk az iskolánkba.

Témától éltérő!
Szerintem a Japánoknak a vérükben van a kardkészítés, mert nagyon nehéz csinálni.



Én kipróbáltam mozgatni a kezemben mozgatni egy botot, könnyű.

OFF:

Teljesen egyetértek. Szintén ez a véleményem.