Én ebbe még bele se gondoltam , de egész jó lenne ha a szamurájok korszakában élnék én is.

Én egy egyéni készítésű Katana-t szeretnék, hogy mégjobban tükrözze a személyíségem. Magán az összeállításon még nem dondolkoztam el igazán de azt mér tudom, hogy a penge vércsatornával ellátott lenne a markolat meg fehér vagy aranysárga rájabőrrel bevont vörös selyen Itoval befonva.

Nekem a kard szintúgy mint az előttem szolóknál az erőt szépséget és az önúralamat jelenti.

Gyakran elgondolkozom, hogy szivesen születtem volna a szamurájok korszakában mint Ronin vagy egy dojo lakója.
Sinsengumi tag nem lettem volna, mert nem hatalomra vagy megfélelítésre akarom használni a kardom.

[Link]

Hogy mit jelent számomra a kard? hm...

Erő.
De csakis a saját erőm, hisz egy kardnak magában nincs ereje. Ha laikus fogja, akkor egy fadarab is többet ér. Kizárólag azt tudja amit én. Mégis, többet: megmutatja mire vagyok képes. Nem csak a karom meghosszabbítása, hanem a lelkemé, akaraterőmé is. Mikor összecsapok valakivel, a pengéjén keresztül ő magával küzdök. Egyszersmind magammal. Tökéletes egység.
Felelősség.
A pusztítás erejének irányítása, ami egyszerre véd és támad. Önkontroll. Bizalom. Hogy bármikor megölhetném az előttem állót, és ő is engem. És mégsem tesszük.
Szépség.
Mert aki kardozik, tudja, hogy egyetlen arasz sincsen rajta pusztán azért hogy ott legyen. Kifinomult egység ez, amiben mindennek megvan a maga szerepe, hogy töretlen legyen minden mozdulat, akár egy tánc.

/aki látott már embert pengét lefordítani, ugyanazzal a lendülettel keresztvassal feltolni és kifordulásból markolatgombbal csapni, az tudja miről van szó/

Megmutatja hogyan találd meg az egyensúlyt magaddal. Ha nem úgy állsz ahogy kell, kíméletlenül megtorolja. Ezáltal hoz összhangot a mozgásodba, és egyúttal a lelkedbe is.

Tetszett a válaszod Aizen. Mondjuk számomra kicsit naív ez a hozzáálás, hiszen a fegyvereket nem csak védekezésre, de támadásra is használják... Illetve én a kardot nem feltétlenül tartom erősnek, pláne a japán kardokat, hiszen európai viszonylatokhoz képest elég törékenyek. A kard számomra nem az erő, hanem a lehetőség, az eszköz.

Hm, egész jó kérdés. Nekem mit jelent a kard? Számomra, egy ilyen védőangyalszerűséget, és valahogy úgy képzelem el, hogy ő egy erő, aki megvédi az emberiséget. Vagy valami ilyesmi gondoltam. És hogy miért szeretném? Elsősorban is, mert szép a kinézete , másodszor, mert harci eszköz, és a harci eszközök egyik kedvenceim, az animék és mangák mellett.

Igen, erröl már én is hallottam. Szerény véleményem szerint, az én kardom valami fékezhetetlen, büszke lélekkel bírna. Már ha hozzám nagyon hasonló... avagy éppen az ellenkezője, hogy féken tartson, és észhez térítsen.

Amúgy Elnar már tegnap óta van ez a topic, az én jóvoltamból.
(:

Wow, ilyen topic mióta van? *örül*

Na szóval kardkészítés.
Személy szerint én az európai hadművészetben vagyok otthon valamennyire. Viszont már a középkori kardok készítése sem tisztázott. Egész egyszerűen elveszett a tudás, hogy mit, hogy, mikor kell csinálni.

Nekem is csak egy kard formájú laprugóm van...

Azért az alapok megvannak. Ugye ott a damaszkolás, mikor félbehajtják a fémet, majd megint, és megint.... ez Európában max 12-szer volt. A japán kardoknál ha jól tudom ez a szám 64, sőt akár 128 is lehetett. Voltak betoldott pengék, burkolt pengék, és ezek akárhány variációja, az edzés helyétől, minőségétől függően. Utána jött az edzés-megeresztés ismétlődő fázisai, agyagtapasztással, az eltérő hűlés miatt. Legvégén felcsiszolták a pengét, és élezték. Utána már csak a tsuba /csak nem írhatok keresztvasat/ és a markolat kialakítása, és felszerelése volt hátra.

Bővebben azonban [Link] << itt olvasható róla

Én egyszer majd egy olyan kardot szeretnék ami maradandót alkot a családunkban és képviselje az erőt,a becsületet és szeretet...valami hasonló kardot!Ugyanis állítólag minden kardnak megvan a jellemvonásra utaló tulajdonsága!

és számodra melyik az a kard, amelyik szerinted legközelebb áll hozzád? amelyiket leginkább szeretnéd...?

Nem, amúgy nem fogalmaztál rosszul csupán én bővebben kifejtettem a hozzáálásom. (: Ugyhogy nincs miért szabadkoznod, de ha nem így lenne, akkor sem kéne. (mosolyog)
Amúgy van egy olyan dolog az eredeti mangában, ami nincs meg a képernyőn. A könyv SZAGA. Lehet hogy csak én vagyok ilyen hülye, de én konkrétan imádom a mangáim illatát, mondjuk a Mondóét jobban. (Halkabban nevessetek)
Ha más igen, Ez monitoron keresztül biztosan nem jön át, de nem ez az egyedüli ok amiért jobb a könyv.... asszem ezt nem kell magyarázni....

Hogy milyen kardot szeretnék? Úgy igazán? Vagy egy katanát, vagy egy sakabato-t. Bár tudom, hogy ezen utóbbi csak egy kitalált féle, de mindenképp vonzz és nemcsak a Kenshin miatt, hanem azért is, mert azzal csapkodhatnék, hiszen nem éles. Ha lenne egy olyanom, biztosan járnék megint ninjulni... (amúgy nagyon ostoba edzőkardokat adnak... ez sokkal jobb lenne)

Katanát akkor szeretnék igazán, ha már egy cseppje sem lenne bennem ennek a késztetésnek, hogy harcoljak. Nem lenne jó félbevágni senkit... (:
Ha lenyugodott lennék, akkor ellenben csak nézegetném, néha megsuhingatnám, de már nem egy küszdelem céljából...

Igen azt hiszem valahogy így, de remélem érted, és nem érted férre.

Szerintem a hozzáálásodban nincs semmi, rossz.
Én sem veszek meg mindenféle utánzatott, az igaz, hogy a megcsodálós részemmel nem tudok mit kezdeni.
Nem azt akartam megfogalmazni, hogy minden félét megveszek, úgy látszik félreérthetően fogalmaztam.
Elnézést kérek.
Mellesleg én sem szeretek monitorom magát olvasni, valahogy nekem nem adja vissza azt a varázst mint ha kézben tarta olvasnám. (Remélem senkit nem sértetem meg)

Utlólag feltennék két kérdést.
Kiss Aki megvan az elkébzelésed, hogy milyen kardot szeretnél?

Aki engem ismer tudja, hogy kardkedvelő vagyok.
Néhányan nem értik miért szeretnék annyira igazi kardot.
Magamnak is felszoktam tenni ezt a kérdést, most felteszem itt.
Neketek mit jelent a kard, miért szeretnétek? (vagy ha más fegyverrel,harművészettel vagytok így azt is meghalgatnám)

Velem már nem ilyen egyszerű a helyzet, ha úgy lennék mint te, biztos éhenhalnék. Elkölteném a kajapénzt itthon kapható kardokra késekre, shurikenekre, meg mindenfélékre. De sajnos valami eszeveszettül eredeti mániás vagyok, pl ahogyan egy mangát sem olvasok el simán monitorról, eképpen nem elégszem meg egy utánzattal, egy kínában gyártott életlen szarral. Szépnek is csak addig szép a szememben míg 10m távolságból szemlélem, aztán már meglátom mit is látok igazán...
Kár, hogy ennyire elégedetlen típus vagyok, így sokmindentől fosztom meg magam ...

Megamit még egyes kovácsok a kard elkészítése előtt tesznek az is igen figyelemre méltó.
Azok az elemek amikből maga a kard elkészűl mint pl a rájabőr, a penge öszetétele...stb valóban értékessé teszi.
De én ha meglátok pl egy üzletben egy kardot nem bírom megálni, hogy ne csodáljam meg, az a nem is tudom, hogy mondjam varázsnak nem tudok ellenálni.
Számtalanszór csábításba estem már "egyéb" igazi kardok láttán, hogy "nekem az kell" de eldöntöttem ha vala mégeszer akarok kardot amenyire lehet igazi lesz azt még nem tudom, hogy egyéniösszeállítás lesz, vagy a kovácsra bízom de kovácsoltatni szeretném.

van egy olyan érzésem, hogy hasonló vágyakat hordozunk szívünkben... jómagam, mindent magadnék egy igazi katanáért. de ezt a mai eszemmel már egyre elérhetetlenebbnek tartom (am nem vagyok pesszimista) mivel egy-egy kardot a kovács, csaknem egy életen keresztül készít, vagy legalábbis nagyon sokáig. Ezért olyan felbecsülhetetlen az értéke, és ezért is olyna ritkán beszerezhető. Egy igazán jó kardnak nem volt ára, ugyanis nem lehetett megvenni. Apáról fiúra szállt...

Tudod amikor úgy igazán jársz iefféle edzésekre, akkor úgymond megnövekszik a fájdalomküszöböd. Amikor minden nap péppé vernek, akkor van, hogy már kisebb dolgokat észre sem veszel. Ezért van, hogy gyakran nem esik le nekem sem, hogy nagyon bevertem valamim, csak ha már látom a lila sebeket, de akkor is többnyire csak a színre flashelek.