Első nagyon idegesítő fejezet

Na szóval, reggel felkelek (mint általában mindenki más) és mivel tegnap este olvastam a Dramacon-t, viszont még nem jutottam a végére, úgy döntöttem, elviszem és elolvasom. Beviszem az osztályba előpakolok első órára. Van még idő becsengőig, tehát úgy döntöttem olvasok egy kis mangát. Előveszem, kinyitom a jelzésnél és abban a pillanatban mindenki felém néz azzal tipikus WTF? arccal. Egyik megszólal, hogy: Mi van, te kétéveseknek szóló könyvet olvasol? Erre én meg kérdeztem, hogy mi köze van neki ahoz, hogy én mit olvasok. Azt válaszolta, hogy ez ilyen kis kétéves törpéknek való. Annál a pontnál jött ki belőlem az állat, lehülyéztem és lesz@rtam.

Második kevésbé, inkább csak a fáradtság jelét tükröző fejezet

Azután osztálytársam meg mindig csak Rebit figyelte (a lány akibe szerelmes, ez olyan szerelem első látásra , mindegy) és mondtam neki, hogy ne idegesítsen már ezzel, hanem szedje fel, oszt jó' van. Ez még annyira nem is volt idegesítő, de az igen, hogy két osztálytársam is szerelmes a lányba, így most köztük egy afféle rangidős-tiszt párbaj folyik. Na mindegy. Viszont az megint idegesít, hogy órán is azzal b@szt@t, hogy jé, itt a neve!, átmennék és meg (itt mindenki azt gondolom amit akar) stb. Azt hiszem, nem itt kéne panaszkodnom, de ez már beragadt, úgyhogy ha valakit zavart ez a hozzászólás akkor tőle elnézést kérek!