Válasz Nemes1s_2.0 (#1455) üzenetére

Válasz Nemes1s_2.0 (#1452) üzenetére

- Na ne, gondolom te vagy a legyőzhetetlen kismágus... Unom már ezt a szöveget. Tudod, nem szeretem ezeket a nyílt kihívásokat, pláne akkor, ha éppen őrült állapotban teszik az ajánlatot - von vállat, azzal megfogja a sporttáskát, a vállára csapja, és csak int egyet Axon felé.
- Töltsd ki a dühödet azon, ott - int a ballonkabátos alak felé, majd kényelmes léptekkel elindul a sikátorban. Hosszú út áll még előtte, elméletileg, hacsak valami meg nem akadályozza a szökésben. Mondjuk egy félőrült mágus, vagy a féltékenységi rohamot kapott Fehér Tőr.

Válasz Nemes1s_2.0 (#1445) üzenetére

Válasz Nemes1s_2.0 (#1449) üzenetére

Válasz Nemes1s_2.0 (#1446) üzenetére

Válasz Nemes1s_2.0 (#1443) üzenetére

A nyílt kihívást hallva a Vér elégedetten felmordul benne, ám hordozója viszakozik. Bár kedvére való lenne a harc, egy mágus vérét nem szívesen venné magához. Így inkább egy másfajta harcnemet választ: elrugaszkodik a faltól, felugrik a levegőbe, majd fél lábbal megáll Axon vállán, és a másikkal fejberúgja. Kis híjján a nyakcsigolyák roppanását is hallani lehetne, ám ennyi erőt nem vitt bele, csak annyit, hogy fájjon egy kissé.
Amikor leugrik, megfordul, s ránéz:
- Első körben legyen elég ennyi. Nem szeretném rajtad kipróbálni a Kíméra valódi hatalmát.

Válasz Nemes1s_2.0 (#1438) üzenetére

- Addig leszek vicces, amíg szét nem szabdalom a torkodat puszta kézzel - morogja, a Vér pedig újra akcióba lendül, végigszánkázik a testén, megerősítve a húsburkot, hogy a harc ne tehessen kárt a ragadozóban.
- Különben meg rajtam nem ment át semmilyen úthenger, csak kissé szakadt a ruhám. Ellenben te még nálam is rosszabb passzban vagy.

Válasz Nemes1s_2.0 (#1436) üzenetére

Végignéz a talpig véres máguson:
- Veled meg mi történt? Átment rajtad egy úthenger? - kérdi egy enyhe mosollyal a szája szegletében. Hiába, legszebb öröm a káröröm. Igaz, ami igaz, ő sem nézhet ki szebben, talpig kócosan, helyenként felhasadt ruhában... Na de, van ez így. Aki menekül, annak számolnia kell efféle dolgokkal.

Válasz Nemes1s_2.0 (#1434) üzenetére

Hazatérve nem nagyon törődött a kanapén szúnyókáló Udinnal, csak berohant a szobájába, ahonnét nem sokkal később már egy megpakolt sporttáskával rohant ki, benne pár ruhával és a fegyvereivel. A bejárati ajtó másodpercekkel később bevágódott mögötte. Szemmel alig látható gyorsasággal futott, majd hirtelen lefékezett az egyik sötétségbe boruló sikátorban. Volt ott még valaki rajta kívül, ám mivel őt nem nagyon érdekelte az illető, és a Vér is elégedett volt éppen, nekidőlt az egyik ház falának, ledobta a táskát, majd ráül, és pihegett egy kissé. No nem mintha ez a kis kocogás lefárasztotta volna...
Már csak azt kellene kitalálnia, mihez kezdjen most. Belizár holnap megtalálja Udint teljesen egyedül, őrjöngve... Biztosan keresni kezdik majd.

Jelen pillanatban Annie Warden Kíméra című könyvét olvasom, amit előszeretettel ajánlok azoknak, akik szeretik a vérben és erőszakban bővelkedő történeteket.
Maga a cselekmény Maria Jucaro Baker, és egy különös srác, Udin találkozásával veszi kezdetét. A lány mondhatni azonnal beleszeret a furcsa szerzetbe, nem is sejtve, hogy ezzel megpecsételi életét. Udin "gazdája", Mantes, ugyanis nem adja egy könnyen legdrágább kincsét: a lányt magukhoz hasonló szörnyeteggé, ugynevezett ragadozóvá teszi. Ezek a lények, bár pár dologban egyeznek a vámpírokkal, mégis igencsak különböznek tőlük. A történet a továbbiakban azt ecseteli, milyen utat kell Mariának bejárnia ahhoz, hogy akarata ellenére beteljesítse a Magiszter jóslatát, és ő legyen a Kiméra, a kortalanok gyilkosa.

Az este során nem egy férfit kellett kikosaraznia, akik egytől-egyig a Dance Macabre "császárának" képzelték magukat. Mivel hamar elunta őket, hajnali kettő környékén, egyszerűen lelépett. Kinnt már éppen kinyitotta az Alfa ajtaját, amikor megcsörrent a farmerzsebében lapuló mobil. Vetett egy pillantást a kijelzőre, majd halkan felsóhajtott. ~Mit akarhat már megint?~ kérdezte magától, de végül inkább felvette a készüléket, és beleszólt:
- Belizár, minek köszönhetem a hívásod?
- Seera, találkoznunk kell - hallotta mestere kissé ideges hangját - Szükségem van rád, és a Fehér Tőrre.
- Udinra? Akkor vidd el, tudod hol találod meg. De rám ne számíts!
- Pedig rád is ugyanolyan nagy szükségem van. Szelien megüzente, hogy valami nincs rendben a testvériségében. Te pedig részben az ő huga is vagy, emlékszel?
- Tudom, nem kell emlékeztetned Giorgo kis ajándékára... Rendben, mikor és hol?
- Holnap reggel 8-kor a reptéren. Udint se felejtsd otthon. - Nem fogom, tudod milyen nehezen viseli el, ha nem vagyok vele...
- Akkor holnap - azzal a vonal megszakadt, benne pedig elkezdett fortyogni a düh. A Vér megérezve ezt, azonnal a telefont tartó kezébe ármlott, s annak ujjai porrá örölték a készüléket, amit azonnal messze hordott a szél.

Válasz Nemes1s_2.0 (#1430) üzenetére

Egy kis kezdőlöket, estére

A Dance Macabre bejáratán a kékesfekete hajú lány lép be. Ruházata hasonló, mint tegnap este, csupán a blúz színe lett éjkék, a vörös helyett. A bárpulthoz érve rendel egy italt, gyorsan felhajtja, s már be is áll a táncolók közé. Neki sem árt, ha szórakozik néha. Míg táncol, néha eszébe jut a az előző napon megismert, ütődött mágus. Magában elismeri, hogy a másik tegnapi indás "akcióját" nem tudja mire vélni.

Körmei azonnal hosszabbak és élesebbek lesznek, majd keresztülvágják az indákat. Amikor a műveletnek vége, azok visszaváltanak eredeti méretükre. Hitetlenkedve megrázza a fejét, majd felfokozza látását: már keresi is áldozatát. Amikor már a fák lombjai közt rohan, még csak eszébe sem jut Axon. Most már a Vér irányítja.

Én látom rosszul, vagy tényleg szerepet cseréltünk? Mindenesetre kíváncsi leszek, mit hozunk ki ebből, részemről hnap innen folyt. Jóéjt, szia

Válasz Nemes1s_2.0 (#1424) üzenetére