*Hmm, ahogy gondoltam ez teljesen szerelmes, ajajj miért kell mindenkinek belezúgni a másikba hát senki nem érti? A Szerelem rossz, rossz itélőképesség, rosz célzóképesség, függés... Mi lesz a harcolni kell ezmeg itt lefagy?
Kész szerencse hogy engem ez a veszély nem fenyeget.*
Elmosolyodik egy kicsit a saját kis poénján.
*Milyen rossz is lenne, befolyásolna mindenféle felesleges érzelem*
Aztán eszébe jutott mindig is mennyire irigyelte a "Többieket", hogy Ők éreznek. Bár sose értette mi értelme a szeretetnek, valahogy vonzotta.
Leült a helyére majd átnyujtotta a tisztitó pálcát Kyanenek ahogy kérte...
-Szép fegyverek, de miért az étkezőasztalon tiszitottod öket? Amugy mi van a kajával?
Nézz körbe. Majd Meimei szemébe néz és egy apró félmosolyt megereszt.

Kyane eközben bent az utolsó kunai tisztitáának vége felé jár, aprólékosan dolgozik minden hol szépen kitisztitja. Mikor belép Carrie és felnéz rá , kicsit elpirul , majd fejét visszakapja hirtelen a kés felé.
- Quint.... -szólítja meg Kyane - add ide a tisztitópálcát mert nem érem el és elfelejtettem elrakni - mondja elterelve tekintetét Carrie-ről h ne jöjjön zavarba.
- Egybk már nincs kaja.... csak szólok, mert hallottam nagy bőszen h éhes valaki - néz fel Carrie ismét de most a szemébe néz.Kyane lassan egyész fejét felemeli h teljesen jól lássa Carrie tekintetét és alakját. El kezdi vakarni a fejét mintha gondolkodna, majd kicsit résre nyitja száját,mintha mondani akarna vmit, de legyint egyet és folytatja a kés tisztitását. Kyane annyira sok ideig nézte Carrie-t h zavarba jött és kezét kés felé mozdítva útközben megáll és úgy marad egy ideig.

*Hmm...Azt hiszi nem láttam azt a halvány pírt...
Magába elnyom egy apró mosolyt. Az jut az eszébe hogy mennyire nem volt unalmas élete, de milyen szépen hangzott...
-Hmm, Hát a Déja Vu sosem véletlen. Neked már volt?-kérdezi de mikor meghallja hogy Carrie éhes rávágja:
-Kiváló ötlet! Én is majd meghalok-mondta.
*Egyáltalán nem vagyok éhes*
Amikor a lány rámosolyog széles vigyorral nyugtázza.
-Na menjünk.-szól majd dekkeli a szivarját és visszateszi szépmivű fém szelencés-dobozkájába ami mindig nála van.

- Hmm.. unalmas élet egy kúriában... Milyen jó is lenne, ha egyszer én is így élhetnék, hogy nem vadásznak rám többet... - majd lassan elhallgat a lány és magában teszi hozzá: - Hogy nincs semmi rémálom esténként....és nincs félelem és egyedüllét...
Még egy utolsót beleszív a cigibe és elpöcköli.
Amikor meghallja, hogy mit mondott Quint Kyane-ről, hirtelen reakcióból fordult el a táj felé, hogy még véletlenül se lássa, hogy elpirult.
- Kyane?.... Ugyan már! - mondja zavartan Carrie. - Tényleg elég furcsán viselkedik Meime! - tereli a témát más irányba a lány, hogy még véletlenül se kelljen erről beszélnie és az érzelmeiről. - Azt mondta, mintha járt már volna itt, de szerintem csak egy hasonló helyen járt... vagy nem tudom... Nagyon rég találkoztunk már...és rég is halottam róla.. szinte alig ismerem már...- Megigazítja a blúzát és a szeméből is kisöpri hosszú fekete haját, majd nagyot sóhajtva az ajtó felé indul.
- De most menjünk vissza, éhen halok már! - próbál mosolyogni a lány és vissza néz Quint-re.

-Hát igaából nekem nem volt túl érdekes az életem, a szüleim egy vidéki kúriába élik unalmas életüket, én meguntam a semmit tevést és jelentkeztem Asszaszinnak de valahogy az emberölés nem az én stilusom, úgyhogy ott hagytam és most csak igy tengek-lengek...
Elmosolyodik.
-Rendben nem bizol. Ez igy helyes. De remélem tudod hogy megdobogtattad Kyane barátom rég kővévált szivét. Csak mondom ha nem vetted volna észre hogy odáig van töled meg vissza...
Belesziv a szivarjába majd lassan izlelgettve kifujja a füstöt.
-És úgy tünik nekem hogy a húgod is elég különösen viselkedik ma.
*Különös? hmm... Nem hinném, inkább a hormonok...*

Mikor kiértek a kocsmából, Carrie nekitámaszkodott a falnak és beleszívott a cigijébe.
- Én is sajnálom a szüleimet, kevés volt az idő amit együtt töltöttünk. - csendesedik el a lány. - De legalább megbosszultam őket, és emiatt is lettem bérgyilkos. Csupa harc, csupa vér - s a lány fejében újra lepörögnek a képkockák, ahogy csak a szívébe döfi az ezüst kést, megforgatja benne, kihúzza és előtte esik el egy férfi. A fejét levágja majd egymástól messzire eltemeti őket egy gödörbe.
Carrie hirtelen hagyja abba az elmélkedést, majd ránéz Quint-re.
- Na és miből gondolod, hogy ezek után megbízom bennetek? Eddig is egyedül voltam, eddig is megoldottam valahogy, ezután is megleszek! - makacsolja meg magát a lány, majd elfordul - De azért köszi a mentéseket! - mosolyog a lány maga elé és hátra pillant a férfira.
- És te? Mesélj magadról! Szüleid még élnek?

Én benne vagyok, meg most amugy is mi ketten jövünk...

akkor passz XD akkor folytassuk tovább, csak figyeljünk

Rendben, én benne vagyok, csak ha pl két ember között párbeszéd van akkor hogy? meg harcnál? meg ha valaki nem elérhető?

*Felesleges idézet törölve. A moderátor*

Hmmm Quint micsoda bő hozzászólás az utolsó!
Igen, tényleg kicsit szétcsúsztunk, figyeljünk egymásra és az időre is!
Ötletként felvetném, hogy alakítsunk ki egy sorrendet, így nem történhet kavarodás és nem ír két ember egyszerre! Na?

-Mih?- hirtelen elpirul, zavarba jön, s elkapja a tekintetét...-Ööö dehogy eszemben sem volt semmi olyasmi...>.<-védekezik kétségbeesetten de ezt már nem tudja jól kimagyarázni... -Csapos egy nagy pohár bort de gyorsan!!!
Ekkor eltörik mellette egy pohár, Mei leesik a székről ijedtében majd Kyane-ra néz-Mi a...? Ohh semmi gond Kyane^^"

Kyane lassan de biztosan befejezi második pisztolya tisztitását majd összerakja mind2-t betárazza felhuzza és elteszi. Kyane most csöndes nem szól egy szót se, tekintetét fel-fel nézve Carrie-re figyeli. A szó most nem használ semmit, érzései felülbírálják amit mondana most így inkbb egy szót sem szól. Mikor észreveszi h Quint Carrie vállára teszi a kezét hirtelen elpattan benne vmi és eltöri gondolatával a mellette lévő poharat. Hirtelen feleszmél mit tett.
- * Úristen, mi van velem...?? mi történik h érzelmeim megnagyobbodtak, mi lehet ez..?? meg kell találnom a választ... így nem megy semmi .... félek ... de mitől ... a halált megjártam ... nem félhetek akár mitől... ez az érzés.... túl hatalmas ... mi tegyek ...?? * - suhan át agyán e röppke másodperc alatt ez a gondolat.
Kyane feleszmél Mei riatt állapotára.
- Jajj elnézést nem direkt volt .... sajnálom tényleg ... jól vagyy..?? kérdi Mei-től.

-Meimei, ezt vegyem bóknak? -mosolyog Meimeire a férfi és vet egy csábós kacsintást... majd kimegy dohányozni...
*hehe... erre biztos nem számitott*

-Hát mint már mondtam...Karina egy olcsó kis...vagyis szereti a jó pasikat...Esetleg Te lefoglalhatnád, majd Carreivel rajtaütésszerűen neki esnénk!- Ugye segítesz Carrei? de óvatosnak kell lenni...mindenféle dögöt képes pillanatok alatt megidézni...főleg most h a kard nála van, az ugyanis felerősíti a varázslatokat...