Név: Myrianne Bleck
Kor: kinézetre 20 év körüli


Kinézet: vörös, váll alá érő haj, fekete szemek, enyhén kék bőr… félvér démon.
Sötétkék farmernadrágot visel, fekete csizmával, és fekete blúzzal, pluszba még fekete bőrkesztyűvel. Egy medál lóg a nyakában, számára egy fontos személytől kapta, de azzal a személlyel már nagyon rég nem találkozott.
Jobb alkarján egyetlen forradás van, ami kereszt alakú. Aki megsebezte, már nem él.
Apja Démon, anyja halandó. Testvére démon, a családból félvére miatt kitagadták.
Keveset beszél, eléggé lusta, a stílusa érdekes… a hangulatától függ minden.
Foglalkozása igazából nincs. Többnyire rabló életet folytat.

Nahát, hosszú idő után azt hiszem újra lehelünk némi életet a topicomba.

Név: Woizero Tessay van Helsen
Kor: 22 év

Foglalkozása: kém/bérgyilkos/testőr
Kinézet: Középmagas, kreolbőrű, karcsú, fiatal nő, akinek hollófekete haja a derekát verdesi, és amit egy hófehér kendővel szorít le, akár egy kalóz. Különlegessége, hogy mindig hőfehérben van: általában blúzt, farmert és szandált hord, oldalán ot lóg egy enyhén hajlított pengéjű szablya. A nyakában függő aranymedalion egy oroszlánt ábrázol, ami egyik korábbi munkaadójának örökös jelképe. Szemei sötétek, akár az újhold éjszakája, arcának bal felén egy különleges tetoválás húzódik végig, ami olyan, akár egy fa bonyolul gyökérzete. Nem tudni, meddig húzódik ez a jel, de az biztos, hogy végigsiklik a nyakán, vállán, és eltűnik a blúza alatt.

Háttértörténet: A húgát egy elfnek köszönhetően vesztette el, célja, hogy megölje a férfit. A volt szerelmét is elhagyta a küldetésért, amit magára vállalt. A férfi most börtönben ül, ellenben az elf szabadon mászkál.

-Meglátogatjuk a régi ismerősöm.-mondja vigyorogva, majd kilép az éjszakába.

Otthon kényelmesen lefürdik, elhúzza a vastag sötétítőfüggönyt, és ledől aludni. Az utóbbi napokban nem nagyon akadt ideje pihenni, így most ezt a pár szabad óráját szeretné erre használni. Némi forgolódás után pedig valóban sikerül végre álomba szenderülnie.

- Hova megyünk???? - néz rá értelmetlenül. Majd ezért lassan ő is oda megy az asztalhoz, az alatta lévő fiók zárját megfeszítés nélkül szétpattintja, kotorászás közben megtalálja ami kell neki. Kihúzza, majd kezében egy vászonszerűséggel letakarta gyűrűt talál. A gyűrűt szemügyre veszi, semmi baj nem történt vele. Leveszi nyakláncát, ráfűzi, majd fisszakapcsolja, és rámosolyog a férfira.
- Mehetünk. Már mindenem meg van.

Theon körülnéz, odamegy az íróasztalhoz és egy pöccintéssel betöri a zárat, majd kihúzza azt. Sok irat, elkedzdi viszgálni őket.
-Hmm, nem is itt vannak a cuccaim?XD-majd a lányra néz.-Fontos a felszerelésed? Mert akkor most egy kicsit utaznunk kell.

Feláll a székből, odamegy Theonhoz, és egyenesenen a szemébe nézve így szól:
- Engem meg rohadtul nem érdekel, mit akarsz. Felőlem nekiállhatsz itt pattogni, meg szétverheted az egész épületet, ettől még nem fogom odaadni a felszerelésed. Keresd meg magad! Jó szórakozást! - teszi még hozzá, majd kényelmesen a vállára akasztja kis táskáját, és kilép az ajtón, azaz a kereten, ami maradt belőle. Futólag még vet egy pillantást a kettősre, majd kisétál az épületből. Érdekli is őt, mi lesz azzal az ostobával.

hoppá... - gondolja a lány, mikor feltépi az ajtót a srác.
majd benéz az ajtón, be megy ő is, de még véletlenül se akar belekeveredni. Távolról nézi őket, ha kell, majd talán besegít.
És nyugodt lelkiismerettel nekidől a falnak, és előre bámul.

-Én is unom-mondja csendben.-közben ruhája aktiválódott. Odament az ajtóhoz és egyszerűen kitépte a helyéről.
-Gyere.-szólt a lánynak, majd a másikhoz fordult.
-A felszerelésemet akarom.

A randalírozást hallva kimegy, majd elfelhősödik a tekintete. ~A ruha már megint nála van, fasza...~ gondolja.
- Theon, nagyon unlak már, tudod, szivem? De most nem szeretnék balhézni veled. Szépen fogd a kis barátnődet, és takarodjatok innen, amíg ilyen kedvesen mondom - hangja nagyon fáradt, már tényleg elege van ebből az egészből. Azzal csak int a kijárati ajtó felé. Majd se szó, se beszéd visszamegy az irodába, és magára zárja az ajtót.

A lány meg se lepődik ezen, már volt dolga ilyenekkel... lassú léptekkel követi a férfit, közben figyeli a folyosót. a végén egy újabb őr jelenik meg, de nem sokáig van talpon. a lány egy hátra szaltó kíséretében az őr előtt terem, és oldalba rúgja, aki előtte terül el a padlón, még mielőtt megnyikkanhatott volna.
- És most hogyan tovább? - visszanézett a másikra, aki a ruhájával volt elfoglalva.

-Ő egy régi ismerős.-mondja, majd kiveszi a lány kezéből a tollat és kiejti a rácson túlra. A közeli őr odasétál.
-Hé felvennéd, dobálóztam és kiesett. Mialatt az őr a tollért nyúl szépen lenyúlja a kulcsait és zsebre vágja.
-Kösz.-mondja neki, majd visszaadja a lánynak azt.-Gyere, elmegyünk.-azzal odamegy a rácshoz és kinyitja azt. Az őr azonnal odarohan, de Theon nyakon üti, amitől hátra tántorodik, majd fejbe rúgja azt. A rúgástól az őr kifekszik.
-Báh ott a szerkóm, néz az asztalra a folyosó végén.-majd odarohan és felrángatja magára.

- Oké, akkor holnap reggel 10-kor próba... Már ha nem engem osztanak be ehhez az ügyhöz kihallgatónak - mondja a telefonba.
- Ez az a srác, akiről meséltél? Aki miatt katona lettél?
- Igen, az. Végre lecsukták, mióta ellopta azt a puskát. Jut eszembe, az most már az enyém, megkaptam a főnöktől.
- Akkor jól jártál. Remélem holnap nem kell bemenned.
- Én is. Akkor majd holnap, szia.
- Szia - azzal a vonal megszakadt, ő pedig hátradőlt a bőrfotelban, és lehúnyta a szemét.

- Ötlet nincs... két napja vagyok csak bent.... - majd elmosolyodik. - még az alaprajz sincs meg...és el is vették tőlem az összes eszközömet.... - majd kezébe veszi a rajzokat, és a tollat. - csak ezek maradtak... - Feláll, a papírokat ledobja az ágyára, és nekitámaszkodik a falnak. - És ő ki volt? - majd vigyorogva lehuppan a földre...

-Hmm Theon vagyok.-mondja a lánynak. Ki kell jutnom innen, ötlet? Egyébként meg lecsaptak hátulról, így hát most itt vagyok.