- Minek? Jó helyen van ott, ahol van. Így legalább senki sem teheti már tönkre. Mint ahogyan annak idején azt a kis akcióddal sikerült. A te hibádból halt meg az apám! És ne gyere nekem azzal, hogy felajánlottad nekem a segítséged! Ki a f*sz fizetne neked egymilliót pár óráért?

-Az is te vagy, csak bezártad a régi éned. Engedd ki. Miközben ezt mondja, inge kicsavarásásval foglalatoskodik.

- Nem vetted észre, hogy a jelen most van? Két év alatt jutottam el erre a szintre. Nem hiszem, hogy már olyan tudnék lenni, mint annak idején. Néha úgy érzem, az nem is én voltam, hanem valaki más - von vállat, ami így fekve, igen érdekes mutatvány.

-Igazad van, de azért nem kéne ilyen magadnak valónak lenned. Nem ilyen voltál. Tudod nem a múltban kell élni, hanem a mában. Semmire nem mész, ha ezt csinálod.

- Ezt most úgy mondtad, mintha alapból mennél velem bármire is - jegyzi meg foghegyről, miközben hanyattdől a füvön. A rosszulléte már kezd alábbhagyni.

-Nem vagy valami bőbeszédű.-mondja fejcsóválva.-Így nem megyek veled semmire.

- Mondhatjuk így is - von vállat.

-Fürdőruha? Mondd csak te direk úszni jöttél?
Most már nagyon kellett röhögnie.

Amikor feljön a víz felszínére, kissé idegesen néz a másikra:
- Ez nagyon nem volt vicces! - csavarja ki a hajából a vizet, majd kivánszorog a partra, és kibújik a fölsőjéből. Nagy szerencse, hogy pont egy fekete fürdőruha van rajta, így legalább nem kell vörösödnie, amíg a blúz megszárad valamelyest.

Kimászik a vízből és nevet.
-Egy hatalmas mosolyt kérek.-mondja a lánynak fülig érő szájjal, majd elkapja és a vállára veszi, hogy a vízhez vigye. A part szélén megáll és bedobja a lányt a tóba...

Hé, te! Eszednél vagy?? - pattan fel, miközben a blúzából kifacsarja a vizet, majd odamegy Theoho, és egy szó nélkül belelöki a tóba.
- Ezt neked - törli meg elégedetten a kezeit. - Megérdemelted.
Közben lehajol, lecsatolja tőreit, majd ledobja valahova maga mellé.

-Akkor miért nem tetted?-kérdezi vigyorogva, közben odamegy a vízhez és a kezével lefröcsköli a lányt, amíg az elég vizes nem lesz.
-Gyerünk, nem bírom ezeket a mosolytalan arcokat.

- Semmi nem érdekes... Bár még mindig neheztelek rád a puska miatt. Szét kellett volna lőnöm a fejedet, ott helyben... - mondja szárazon, majd újra leül, ezúttal egy fa tövébe, és annak törzsének dönti a hátát.

Ő is felkel és a lányt nézi.
-Mi a baj? Min gondolkodsz?
Nem megy oda hozzá, hagy neki szabad teret a mászkáláshoz.

- Aham, fogjuk rá - vesz még néhány mélyebb levegőt, majd feláll, és járkálni kezd, hogy megnyugtassa háborgó gyomrát. Ritkán szoktak rátörni ilyen rosszullétek, és ez most éppen egy ilyen alkalom...