Én az Akira első 5 másodpercében kidőlök. Barátnőmet pedig annyira "meghatotta", hogy lefolyt a száján egy kisebb nyálzuhatag...és nem fényképeztem le >DD

Mármint melyik Miyazaki? Ha Hayao akkor: a csapból is ő folyik. Legalábbis mostanság mindenki nagyon rá van indulva. Nem értem. Pedig mostanság csak "elvont, gondolkozz el rajta, dráma, romantika" moviekat csinál.

Na igen homályos múltal és sötét jövövel rendelkezünk,
másik szempont meg a nézettség: az emberek ilyen katasztrófa beállitotságuak. Szerinted mely jelzökkel lehet tömeget leültetni a moziban: halál, szenvedés, katasztrófa, világvége vagy boldogság, harmonia, béke, biztos jövö?
Az emberkék megnézik jót szörnyülködnek, örülnek, hogy nem velük történt és folytatják ott ahol abba hagyták...

Nagyon belelendültetek a beszélgetésbe így hajnali egy környékén
Sajna a témához nem tok hozzászólni (szegény kicsi lány szinte csak Conon látott komplett animét, azt is csak immel-ámmal.. szal nem nagyon tudja mi az etalon), csak gondoltam jelzem hogy itt vok, és hello!

Nálam egyértelműen! Pont ezzel akartam példálozni.

Jaja, ebben is van valami.

De nem tudom...ez a jövős téma annyira ott van mindenhol, mintha másra nem is lehetne építeni. Én ugyan alapból pesszimista vagyok (vagy csak voltam? ), de mindenhol olyan jövővel találkozunk, ami valami katasztrófát jósol, vagy azután mutatja be a világot. Lehet hogy tényleg ebbe az irányba halad a világ és/vagy az embereket nem érdekli más téma, de én spec. néha unom, hogy tiszta letargia sok filmben a jövőkép.

a személyes kedvencben igazad van...nem is minden kedvencnek kell alapműnek lennie... Csak arra akartam kilyukadni, hogy a kettő általában vonza egymást. Valószínű nem választasz olyan alapművet, aminek az első 5percében kidőlsz, nem?

Hmmm, szerintem a Miyazaki műveket ide lehet sorolni, nem?

Függetlenül, hogy szeressük-e vagy sem...

Mert ahogy körbejártam a témát (fórumokon, személyes ismertség stb) ennyit fogtak fel "ja igen láttam gyerekek nagy robotban csúny fura szörnyek jöttek és beng csitt-csatt meg dir- plussz néha fanservis jelenetek" és ámen. Az nem gond hogy drámáról beszélünk (persze harc is van de nem csak ez lényeg)

Szerintem meg pont nem azzal egyenlő az "alapmű" fogalom, hogy kinek mi a kedvence. Nekem pl most jelenleg a Higurashi a kedvencem, de még hatalmas fansággal sem állítanám, hogy alapmű lenne. Egyszerűen nem olyan a témája.
És itt vagyunk. Szerintem ez az alapműség ott dőlel, hogy milyen témát dolgoz fel. Tehát ha pl csak egy elátkozott kisfalu sztorija akkor nem igazán érdekelhet mindenkit. Viszont a "milyen lesz a jövő ha így folytatjuk"-ból ign szépeket lehet kihozni.

Az NGE-t amúgy mért értik félre sokan?

Ajándékot az egyik barátnőmnek...Halloweenos témával. Meg még korábban elkezdett rajzokon ügyködtem.

Alapmű?...hmm...talán mindig az adott kedvenc? Nem tudom, ha valamibe nagyon 'beleszeretek' és huzamosabb ideig rajongok érte, talán már lehet alapműnek nevezni...vagy ha találok benne valami olyan mondanivalót, ami nagyon meg fog...esetleg tanulok belőle vmi hasznosat és így tovább. A lényeg az egyénen van, kinek mi tetszik. Lehet, ami másnak alapmű, annak én a közelébe sem mennék.
Szerintetek?

De ha konkrét példa kell, írok.

*fekszik a röhögéstől*...jogos Nekem meg playboy, öcsém mindig szanaszét hagya ...

Ha már ikea, akkor "hol máshol?"

Ráérünk meg váltani

Olvassunk a WC? Én is mindig ott művelödöm^^

Én ennek ellenére birom a Hellsinget. Valami megfogott benne még régen. (Egyike az első olyan animeimnek, amiről már tudtam is, hogy ez konkrétan japán rajzfilm.) Most így nosztalgiázva, de rég volt már...még a német viva-n adták asszem. És a OP zenéje nagyon bejött, amit a németek raktak hozzá!

Az alapmű kategória az nálam is elég kényes dolog...sztem mindenkinek az az alapmű, ami tetszik. Én pl. az Akirát most Conon láttam először ( pedig ugye alapmű... ) de valahogy sosem volt kedvem nekiállni itthon. Nekem speciel nem lesz a kedvencem soha, bár azt sem mondom, hogy rossz volt, mert nem. Csak vhogy engem nem ragadott magával...