Jó...őőő hajnalt.

-Már nincs kódnevem. És nem értetted, amit mondok. Nekem az a problémám, hogy öregszel. Regenerálódsz ezért, lehet, hogy tovább élsz mint az átlag, de akkor is megöregszel. Ezután pedig végignézhetném, ahogy meghalsz. Ezt akarom elkerülni.-mondja komolyan a lánynak, de nem néz rá.

Ja és Nemesis,Nemo majd hozza is vissza a kardot...

Csao. Én is így gondoltam.

- Oké, akkor játszunk nyílt lapokkal: tudtam, hogy rájössz, úgyis mindig mindent előre tudsz. De vedd már észre, hogy én viszont ember vagyok. Lehet, hogy egy démon nevelt 6 éven keresztül, de akkor is ember vagyok. Szóval, ha most hibaként fogod fel, amit érzek, a te dolgod. De nem fogom ettől még megváltoztatni. Szóval jobban jársz, ha megölsz. Az egyik pillanatban meg akarsz ölni, mert ez a Rended érdeke. A másikban meg akarsz védeni. Nekem ebből elegem van, C2.0. Tűnj el az életemből, és akkor én se zargatom többé a tiédet. Nincs más ötletem.
Ül fel, majd a kijárathoz megy, és kinyitja.
- Szabad az út, mehetsz. Nem tartalak vissza.

Jesszum Pepi, ritkán írok ilyen drámai részeket...XD

Na meek sziasztok!

Ja és Nemesis,Nemo majd hozza is vissza a kardot...

Jó éjszakát mindenkinek.

Na, mivel mi szépen elrepültünk, akkor most ti jöttök!
Szóval én mentem.. sziasztok!
Jó éjszakát!

-Elviszem.- mondja Kazuyának, azzal eltűnt. Kicsivel később Arishima mögött az árnyékok kezdtek alakot ölteni. Nemo jelent meg... A lány nem vette észre. Elvitte Kazuya kardját a Rendnek, szóval ráért.
-Ez most mi volt megint? Szerinted tényleg nem látom, hogy mit akarsz? Nem erről van szó. Egyszerűen nem engedhetem meg magamnak az emberi kapcsolatokat. Nem kerülhetek hozzájuk közel, mert akkor fájdalmasabb a haláluk. Volt alkalmam megtapasztalni.

Kazuya fell kell,megfogja Myát erősen magához öleli és egy hosszu lágy csókot add a lánynak,mikor látta hogy Arishima elmegy,Kazuya odamegy Nemohoz:
- Köszönöm...- mondja Nemonak
Ekkor a jobb kezét az ég felé nyujtotta,mikor egy kard a felhők közül előbukan,az apja kardja volt az.Nemo kezébe helyezi és csak annyit mond:
- Ezt add átt a Rendnek,mert tudod amitt olvastam akkor a temetőben mikor te megtámadtál,onnan tudom hogy nem annyira kedvelik a magamfajtámat,és tudom hogy te nekik dolgozzol ugyan is nem támadtál volna meg engemet akkor éjjel,szóval ezt a kardot vidd el hozájuk ebből tudni fogják hogy ki vagyok...de ne maradjon el sokáig ugyan is szükségem lesz még a kardra mert az enyém. -.
Ekkor megfogja Myát és az égbe repülnek egyenesen haza.

- Te tényleg hülye vagy, Nemo... Nem látod a fától az erdőt, igaz? - megy oda hozzá, majd pofonvágja. Ránéz Myára, és a tekintete ennyit üzen: ~Látod, én megmondtam~ azzal biccent egyet a páros felé, felpattan a motorra, és elhajt. Otthon pedig végigdől a kanapén, és a plafont bámulja. ~Hát, ez így sosem vezet majd sehova...~ gondolja keserűen. A fenéket a személyi testőrbe...

-És ennek örülsz. Erre nem tudok mit mondani.-mondja egyhangúan. Mielőtt Mya rájött volna, hogy Kazuya él, már érezte a fejében az auráját.
-Hmpf. Na mit mondtam? Kár volt begőzölni. Viszont nagyon nagy az esélye, hogy a Rend vadászni fog rá. Ekkora erőmozgást nem fognak figyelmen kívül hagyni.

Mikor meghallotta a férfi szavait, megállt egy pillanatra.
- Te bolond! Annyira megijesztettél!
Majd a férfi nyakába dőlt.
- Azt hittem.... egy pillanatra, hogy elveszítlek....
Majd könnyebülten sóhajtott egyet, míg egy utolsó könnycsepp gurult le az arcán.

Kazuya ereje nem távozott belőle,a teste viszont hallot volt.De mikor Mya egy kis csókot add,ekkor valami történik, belül az összes démoni erő ami nem távozott el belőle egyenesen a szívébe gyültek és ekkor a szíve újra elkezdet dobogni,a szemeit lassan kinyitotta és láttja hogy Mya próbálja újra éleszteni,a lány nem vette észre hogy Kazuya fell éledt mert a szemei csukva voltak és könnyeztek, ekkor megszólal Kazuya mosolyogva:
- Nem fogok senkit itt hagyni... -.

Ahogyan Kazuyára néz, valahogy kénytelen egyetérteni Nemo véleményével. A másik nehezen halhatott volna meg... Némi gondolkodás után felel a kérdésre:
- Semmi különösnek, csak lemondtam a saját esküvőmet - von vállat, hiszen van egy olyan sanda gyanúja, hogy Nemo ezzel úgyse fog törődni. Legnagyobb valószínűséggel nem is érdekli, vagy fel se fogja mit mondott.

-Minek örülsz enyire?-kérdezi a lányt, aztán fintorog egyet. Fokozatosan tér vissza az ereje. Fogja a köpenyét és leporolja amennyire csak tudja. Ezután Myára néz, aki megpróbálja megmenteni Kazuyát.
-Kétlem, hogy meghalt volna. Az energia nem távozott belőle.

- Kazuya! Én is szeretlek... - a lány könnyei patakokban folynak.
- Neeeeeeee.... - hallotta amikor utoljára dobogott a szíve.
Lehajolt hozzá majd egy csókot lehelt a szájára.
Felemelte a fejét, és eltökélt szándéka, hogy megmenti a férfit..
Két kezét összekulcsolva a férfi melkasára tette majd lélegeztetni kezdte.
- Ne hagyj itt!!!!!!! NE merészeld meg tenni!!!!!!!!!!!