-Szia, őőő...megváltoztál. Pozitív irányba...kívülről legalábbis. Az előbb még jókedvűnek tűntél. Mi van veled mostanában?-kérdezi miközben fém karmával karcolgatja az asztallapot.

Az intést látva sóhajt egyet, maj elindul Nemo asztalához. Úgy látszik, nem ússza meg a beszélgetést. Leül a szembeni székre, pár másodpercig csak nézi a másikat, majd ennyit mond:
- Szia, régen láttalak - ~És ez meg is látszik~ gondolja, miközben végignéz Nemon.

Bocs, a lassúságért, de közben behalt a gépem

Mya Arishima felé biccent egyet, majd mosolyog a kettőre...
Kazuyára visszatekintve, egyfajta új csillogást vélt felfedezni a szemeiben...
- Köszönöm jól.-Myanak újra eszébe volt minden, majd lehajtotta a fejét, ezzel eltakarva szemeit a férfi előtt...- Ha már itt tartunk, - emelve fel a fejét, majd ezzel minden gondot elűzve - milyen emlékek hoztak vissza? - majd újra mosolygott a férfira, körülötte egyfajta nyugodságot teremtve.
- És egyébként veled is mi újság? - majd belekortolyt újra az italába.
Annyi kérdése lett volna a férfihoz, de inkább türtőztette magát, hiszen mégis csak egy igazi nő lett belőle, aki az érzelmei újra felllendülése végett, ellenkellett álnia...

Kazuyát mikor megyszólitja a mellete ülő hölgy oda fordul és hatalmas meglepődség lett az arcán~Mya...~mondja neki,Mya kérdésére válaszolva Kazuya válaszol ~Engemet az emlékek hozztak ide vissza.~Kazuya rejtélyes modon de belül örült Myának,nem tudta miért pedig a 3 év allat azt hitte hogy sikerült minden érzelmet kitörölnie magából...Kazuya arcán nem látszott,de a szemén észre lehetet venni.Ekkor megkérdezi Myától:~Hogy vagy?...remélem minden rendben van...~.

Látja, hogy Arishima elindul felé. Vagy mégsem? Véletlenül összeroppantja a karmos kezében tartott poharat. Még nem szokott hozzá. Letisztítja a kezét, majd jól láthatóan a vele szemben lévő székre mutat.

Követi Nemo intésének irányát a tekintetével, majd amikor meglátja Kazuyát és Myát egymás mellett ülve, elmosolyodik, és biccent feléjük ~Istenem, de rég is volt az a 3 éve...~ gondolja, miközben tesz pár lépést Nemo felé. Hirtelen azonban megtoppan, Ahhoz képes,t hogy úgy volt vele, sosem találkoznak már, a férfi újra megjelent az életében, a többiekkel egyetemben, ráadásul még mindig tartoznak egymásnak egy autóval és egy motorral. Amikor ez eszébe jut, elneveti magát,, ám nem megy tovább. Vagy nem mer, vagy csak nem akar...

Amikor a lány feleszmélt a gondolkodásból, egy férfi ült le mellé.
A szeme... olyan ismerős... - gondolta a lány, miközben tekintetét nem vette le a férfiről....
- Kazuya???? - lepődött meg döbbenteb, majdnem lefordulva a székről! ( )
- Azt hittem... - majd egy mosoly villant át és csendesebbre fogta hangját. - azt hittem, hogy már sosem látlak! Mi szél hozott újra ide?
A lány utána belekortolyt az édes, mégis mámorító italába.
Majd tovább figyelte a férfi reakcióját...
hm.. micsoda véletlenek...

Mikor Kazuya látta hogy Nemo int neki vissza int,és fell áll, Kazuya és a bárpulthoz ment és egy hölgy mellé ült mert csak mellete volt szabad hely,mikor Kazuya oda ért kér egy whiskeyt,lassan egy kis pénzt vessz elő ami még a zsebében maradt 3 évvel ezelőtt...ekkor a hölgy ránézz meglepeten,Kazuya nem nagyon figyelt rá mert azt hitte valaki mást nézz...

Arishima tátogására bólint egyet, majd elmosolyodik a lány arckifejezése láttán. Ezután oldalra fordítja a fejét és int Kazuyának, aztán megissza az italát.

A zene hirtelen elhal pár másodperc erejéig, így ő is megállhat, s körbenézhet. Az egyik sarokban egy ismerős alak sziluetje bontakozik ki. Azaz... hogy talán... Mert ez az ember nem hasonlít arra, akit ő ismert. Ekkor pillantja meg a vörös szemeket, melyek őt figyelik. Ereiben megfagy a vér, és döbbenten mered a férfira:
- Nemo?! - tátogja a nevet, miközben továbbra is a férfit figyeli.

És ekkor az ajtó kinyílt, és egy nő lépett be a terembe!
Szeme sugárzott a boldogságtól. Vidám volt, és úgy gondolta, ha már hétvége van, ideje egy kicsit szórakozni is.
A lány haja fekete egyenes vállíg érő volt, szemei izzot a vágytól, hogy végre bulizhasson.
Egy topp volt rajta, és egy rövid farmer szoknya, egy fekete csizmával megspékelve.
A lány élvezte, ha férfiak őt bámulják.
Csak mosolygott, és mivel egyedül volt, oda ült a bárpulthoz egy Martini társaságában...
Nagyot sóhajtott, majd ezzel eszébe juttott az a három év, ami vele történt...
Újra megtanult bízni az embereknek egy hálás idegennek köszönhetően, akit sajnos azóta se látott...
Kapottt egy lakás, amit máig is rendben tart.
Ám ezelőtti hibáiból okulva, sokat tanult. Megtanult bánni a fegyverekkel, majd egy hasznos önvédő tanfolyamon is részt vett.
Munkája: nyomozó. Letelepedett a városban, majd kicsit engedve magának, úgy gondolta ideje egy kis szabadásgra is menni...

Egy fickó üldőgél egy magában,a haja vörös színű már lassan a földig ért neki,a szemei vörös színűek de a tekintetében érzelmet nem lehetet láttni,hosszu fekete kabátban és fekete farmerban volt,a kabátja mögött ott lapult a fickó fegyvere...egy Katana.Körbe nézz a szórakozó helyen és egy ismerőst látt táncolni a szeme sarkából...rezenéstelen tekintettel oda fordul,mikor vissza fordul még 1 ismerőst látt szint úgy rezenéstelen tekintetben oda fordul,nem volt messze tőle.~Mikor is volt???lassan 3 éve~gondolja magában,a fickó abban a 3 évben,teljesen megváltozótt.Mikor 3 éve történt az a nagy harc...ekkor elhagyta a várost,a házat egy lánynak adta.A fickó mindent ott hagyva,pénzét és minden holmiját elment...olyan helyre aholl egyedül volt,az elején zavarta de később megszokta,a tekintete is ezért vált ilyené mert mindenegyes érzelem eltűnt belőle.A fickó azért tért vissza mert túl sok emlék fűzte ehhez a városhoz...

Elvileg Kazuya.

Szia, akkor pénteken! Nálunk meg most ki jön?

Bocsi,skacok,mennem kell.Francba,pedig nem akarok.
Sajnos,hétköznap nem tudok túl sokáig a gépnél lenni,bizonyos okok miatt.
Pedig olyan jó kis történetet találtam ki magamnak.Ha minden igaz,legközelebb péntek este tudok jönni játszani,sajnos.
Jó szórakozást!

Sziasztok!